Egy erdei séta rendkívül üdítően hat a legtöbb emberre. Amikor ennek okait elemezték, a kutatók számos részletet feltártak. A puha erdei talajon végzett gyaloglás például kevésbé veszi igénybe az ízületeket, így még az idősebbek is relatíve hosszabb túrákat tehetnek meg. Az oxigéndús környezet komoly felüdülést jelent - különösen azok számára, akik sok időt töltenek zárt helyen vagy szennyezett városi levegőben. A természetes színek, hangok és illatok olyan stimulust adnak az idegrendszernek, amely elősegíti a relaxációt és a regenerációt. A mozgás pedig önmagában is jót tesz a keringési rendszernek , a csontoknak és az anyagcserének. Ha csak ennyit adna a természet amikor meglátogatjuk, már ez is éppen elég ok volna, hogy a kirándulásokat rendszeresen ismételjük. De van itt még más is, amire csak nemrégiben jöttek rá a tudósok.
Egy Japánban 2004 és 2012 között, 4 millió dollárnyi közpénzből finanszírozott kutatás azt igyekezett kideríteni, hogy az erdei fürdésnek milyen élettani és pszichológiai hatásai vannak - írja a Quartz magazin. A vizsgálat eredményei alapján végül 48 terápiás utat sikerült kijelölni. Qing Li, a tokiói Nippon Orvostudományi Egyetem professzora azt mérte a vizsgálatok résztvevőin, hogy az emberi szervezet természetes gyilkos (NK - natural killer) sejtjei miféle aktivitást mutatnak erdei fürdés előtt és után. Az NK-sejtek a szervezet védelmi rendszerének rohamcsapatát alkotják. Képesek igen gyorsan reagálni a vírusfertőzésekre, a tumorképződésre - ténykedésük általában az immunrendszer állapotához és a rák megelőzéséhez kapcsolódik.
NK és T - mit értsünk a betűkön?
Az immunvédelem T-sejtjeitől leginkább az különbözteti meg az NK-sejteket, hogy utóbbiak afféle gyors reagálású egységként működnek, míg a T-sejtes védelemnek hosszabb időre van szüksége, hogy felálljon, és támadást indítson a kórokozók ellen. Egy 2009-es tanulmány arról számolt be, hogy Li kutatásának résztvevőinél az NK-sejtek erős aktivitásnövekedést mutattak az erdei látogatást követő hetekben, a pozitív hatások pedig az erdőben töltött minden hétvégét követő egy hónapig kitartottak.
Megállapították, hogy ezért a fák, zöldségek, gyümölcsök és egyéb növények által termelt illóolajok, főleg a fitoncidok gyűjtőnév alá tartozó antimikrobiális szerves vegyületek felelnek, amelyekkel a növények a különféle kórokozók és rovarok ellen védik magukat. Az erdei levegő tehát nem csak tisztasága és magasabb oxigéntartalma miatt jobb a szervezetnek: a fitoncidok belélegzése valóban javítja az immunrendszer működését. Az erdőn tartózkodásnak persze pozitív pszichológiai hatásai is vannak. Egy erről készített kutatás során közel ötszáz egészséges önkéntest vizsgáltak, aki többször is több órát tölthetett erdei környezetben adott napokon. Ennek következtében jelentősen csökkent a mások felé mutatott ellenséges viselkedés valószínűsége és mérséklődtek a depressziós tünetek. A japán kutatók szerint ezért az erdőkre terápiás tájként is tekinthetünk.
Váratlan dolgokra képes a mikrobiom
De ezzel az erdőjárás hasznossága még korántsem teljes! Azt is csak az utóbbi időben értettük meg, hogy immunrendszerünk hatásossága jelentős mértékben függ az emésztőrendszer mikrobiomjától , azaz a bélcsatornában tenyésző, összességében több kilogrammnyi mikroorganizmus összetételétől. A bizonyítékok arra utalnak, hogy immunrendszerünk kapcsolatban van az agyunkkal, azaz természetes környezetünk mikrobiológiája nagy szerepet játszik mentális egészségünkben is.
A talajlakó baktériumoknak való kitettségünk különösen hasznos lehet a mentális egészségünk szempontjából. Ezen a téren különösen a Mycobacterium vaccae törzs ígéretes. Olyannyira, hogy hatását a depresszióra már vizsgálják, mert szeretnék felhasználni a kezelésében.
Eddig is világos volt, hogy a modern, sterilizált életmód a zárt irodaházakban és otthonokban valószínűleg nem használ szervezetünk hibátlan működésének. A kutatók már bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen kapcsolatba kerültek a kültéri mikrobákkal, sokkal robusztusabb immunrendszert képesek fejleszteni. Például egy bajorországi vizsgálat szerint azok a gyerekek, akik mezőgazdaságban dolgozó családokban éltek, így pedig állatok társaságában nőttek fel, bejáratosak voltak az istállóba, friss tejet ittak, sokkal kevésbé voltak érintettek asztmás és allergiás megbetegedésekben, mint akik ugyan a szomszédjukban laktak, de nem volt kapcsolatuk az állatokkal és a mezőgazdasági környezettel.
Végül a Bristoli Egyetemen egerekkel végzett kutatás kimutatta, hogy azok az állatok, amelyekbe Mycobacterium vaccae baktériumokat injekcióztak, a stressztesztek során kevésbé viselkedtek zaklatottan, mint kezeletlen társaik. Egy másik kísérletben Mycobacterium vaccae-val fűszerezett mogyoróvajas szendvicsekkel etettek egereket, és az állatoknak ez az étrend valóságos agyi lökést adott: kezeletlen társaiknál sokkal gyorsabban voltak képesek tájékozódni. Emiatt a kutatások már abba az irányba fordultak, hogy a baktérium vagy más hasonló tulajdonságú probiotikumok felhasználhatók-e poszttraumás stressz betegségben (PTSD) szenvedő veteránok és enyhe traumás agysérülések kezelésében.
