A
cikk szerint egy idős budapesti beteg a közfinanszírozott
egynapos sebészeti ellátást csak akkor kapta volna meg, ha „alapítványi
hozzájárulást” fizet – ha ez így van, akkor gyakorlatilag pluszdíjat kértek
az elvileg ingyenes ellátásért. A Népszava azt írja, hogy a beavatkozás
helyszíne a százhalombattai szakrendelő volt, ahol a beteget – az állami
időpontfoglaló rendszerben kapott időpont után – azzal fogadták, hogy csak
akkor végzik el a kézsebészeti műtétet, ha az intézményt működtető alapítvány számára 150
ezer forint „adományt” fizet. A beteg lánya így fogalmazott: „nagyon
megdöbbentő” volt számukra a helyzet.
Az
orvos azzal indokolt, hogy a magánszektorban a műtét sokkal drágább lenne,
ezért fogadták el az ajánlatot.
Hálapénz vagy adomány?
Később azonban a család kérte, hogy az adomány
fizetésének részleteit — például hová kell utalni és milyen dokumentumokat kell
aláírni — írják le, de írásban nem kaptak választ; telefonon pedig azt
közölték velük, hogy a pénzt a műtét napján, a helyszínen, készpénzben vagy
bankkártyával kell fizetni.
Szerződéses állami szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátásért nem kérhet térítési díjat. Kivétel ez alól, ha a betegnek nincs
érvényes TAJ-kártyája, vagy olyan szolgáltatást venne igénybe, amelyik a
kötelező biztosítás terhére egyébként sem finanszírozható - részletezi a lap. Vagyis az ilyesfajta „adománykérés” jogszerűtlen.
A
család nem akart panaszt tenni, mert
attól tartottak, hogy akkor nem látják el az édesanyjukat.
A
hálapénz adása és elfogadása is bűncselekménynek számít Magyarországon –
már több mint öt éve.