Íme, az első ember, aki sertésszívet kapott

Egy amerikai férfi lett az első ember a világon, aki genetikailag módosított sertés szívet kapott. Az 57 éves David Bennett három nappal azután, hogy Baltimore-ban elvégezték a hétórás kísérleti beavatkozást, az orvosok közlése szerint jól van.

A transzplantációt tartották az utolsó reménynek arra, hogy megmentsék David Bennett életét, de még nem világos, hogy milyenek a hosszú távú túlélési esélyei - írja a műtétről beszámoló BBC. "Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem" - fogalmazott Bennett a műtét előtt.

gallery-image
gallery-icon
Galéria

A Marylandi Egyetem Orvosi Központjának (UMSOM) szakemberei engedélyt kaptak a beavatkozás elvégzésére, arra hivatkozva, hogy a beteg egyébként meghalt volna. Úgy ítélték meg, hogy nem jogosult humán transzplantációra - ilyen döntést akkor hoznak meg orvosok, ha a beteg már nagyon rossz egészségi állapotban van. A beavatkozás az orvoscsoport számára a többéves transzplantációs kutatás megkoronozását jelenti - ha később is lehetőség lesz ilyen beültetésekre, világszerte több ember életét is meg lehetne így menteni.

Xenotranszplantáció: megoldhatja a szervhiányt

Bartley Griffith sebész szerint a műtét (amelyről itt tekinthető meg egy videó) "egy lépéssel közelebb viszi a világot a szervhiány okozta válság megoldásához" - áll az egyetem orvosi karának közleményében. A szervhiány okozta probléma talán úgy érthető meg még jobban, ha tudjuk, hogy például csak az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg transzplantációra várva, több mint 100 ezren vannak várólistán.

Már régóta felmerült a xenotranszplantáció lehetősége, azaz, hogy állati szerveket használjanak fel. A xenotranszplantációt először az 1980-as években próbálták ki, de a kaliforniai Loma Linda Egyetemen Stephanie Fae Beauclair (más néven Baby Fae) híres esete után nagyrészt felhagytak vele. A halálos szívbetegséggel született csecsemő akkor egy pávián szívét kapta meg, de a beavatkozást követő egy hónapon belül meghalt, mert az immunrendszere nem fogadta be az idegen szívet. A sertésszívbillentyűk alkalmazása azonban már jó ideje elterjedt a világon.

A xenotranszplantáció egyik legjelentősebb szakértője a világon Dr. Muhammad M. Mohiuddin, az UMSOM sebészprofesszora, aki Dr. Griffith-szel közösen létrehozta a szívtranszplantációs programot. Kifejtette, hogy a most végrehajtott műtét évekig tartó, rendkívül bonyolult kutatás eredménye, amelynek célja e beavatkozás tökéletesítése volt.

Griffith és Bennett

Dr. Bartley Griffith és David Bennett - Fotó: Marylandi Egyetem

"A sikeres eljárás értékes információkkal szolgált, amelyekkel az orvostársadalom javíthatja ezt a potenciálisan életmentő módszert a jövőbeni betegeknél" - mondta Dr. Mohiuddin az egyetem híroldalán.

Tavaly októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen átültették egy sertés veséjét egy emberbe. A műtét akkor a terület eddigi legfejlettebb kísérletének számított. A recipiens azonban már agyhalott volt a felépülés reménye nélkül.

Emberrel még soha nem történt ilyen

David Bennett azonban reméli, hogy a transzplantáció lehetővé teszi számára élete folytatását. A műtétet megelőzően hat hétig ágyhoz és egy géphez volt kötve, amely életben tartotta, miután halálos szívbetegséget diagnosztizáltak nála. "Alig várom, hogy felépülésem után felkelhessek az ágyból" - mondta a beavatkozást megelőző napokban. A műtétet követően nem sokkal a jelentések szerint már önállóan lélegzett, bár nyilvánvalóan szoros megfigyelés alatt tartják.

De hogy ezután pontosan mi fog történni, az még nem teljesen világos. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a transzplantációhoz használt sertést genetikailag módosították, több olyan génjét kiiktatták, amelyek miatt a páciens szervezete kilökné a beültetett szervet.

Már végső stádiumban lévő betegeken segíthet a szívtranszplantáció, a szívátültetés. Magyarországon évente mintegy 22-24 szívátültetést végeznek, de ennek sajnos többszörösére lenne szükség. A szívátültetés története már fél évszázados. Az első ilyen műtétet a dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard sebészprofesszor végezte 1967. december 3-án.

Griffith közölte, hogy óvatosan járnak el, és figyelik a beteget. "Még soha nem tettünk ilyet egyetlen emberrel sem, és szeretném azt hinni, hogy ezzel lehetőséget adtunk neki az életre. Hogy élni fog-e a páciens, és hogy meddig, azt egyelőre nem tudjuk megmondani" - tette hozzá.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Az aranyeresség leggyakoribb tünete

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)