„Az ápolók szinte vágják a centit, hogy végre nyugdíjba mehessenek”

A túlhajszolt szakdolgozóknak elegük van, az idősek alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, a fiatalabbak közül pedig akár több százan is felmondhatnak. Így az egészségügy nem fog tudni teljes gőzzel működni, és nem tudnak visszaállni a szolgáltatások, mert nincs elegendő ápoló.

Május végével megszűnt a felmondási tilalom az egészségügyben. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérése szerint az egészségügyi szakdolgozók mintegy 40 százaléka tervezi, hogy távozik az állami rendszerbőlírta a Portfolio.

A megkérdezettek egynegyede nem is maradna a pályán, 9 százalékuk átmenne a magánegészségügybe, míg 4,5 százalékuk külföldön vállalna munkát. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy vajon az ápolók közül mennyien távoznak a felmondási tilalom lejártával.

Az ápolási igazgatóktól kapott információk szerint azonban nem kevesen: kórházanként 20-80 ápoló fontolgatja a felmondást, ami valamivel több mint 100 intézménnyel számolva több száz embert jelent. Pedig az ápolóhiány már most is aggasztó.

Hiába csitult el a koronavírus-járvány, az egészségügy nem fog tudni teljes gőzzel működni, nem tudnak visszaállni a szolgáltatások, mert nincs elegendő ápoló – figyelmeztetett Balogh Zoltán. A kamara nyilvántartása szerint jelenleg nem éri el az 53 ezret az aktív ápolók száma, kevesebb mint 50 ezren dolgoznak a fekvőbeteg ellátás területén. Az életkori megoszlásból az látszik, hogy 4358-an 59 és 64 év közöttiek, egy részük nyugdíj mellett dolgozik. A többség pedig a következő években éri el a nyugdíjkorhatárt, vagy a „Nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba mehet. Eközben az ápolók közül alig több mint 13 ezren vannak azok, akik még nem töltötték be a 40. életévüket, a 25 év alattiak száma pedig országosan alig haladja meg a 2 és fél ezret.

Az MNB Versenyképességi jelentése szerint a praktizáló ápolók és szülésznők száma 100 ezer lakosra vetítve elmarad Magyarországon (687) Csehország és Lengyelország átlagától (708) és az uniós átlagtól (807), a 2018-as statisztikák alapján.

egészségügy, magyar egészségügy
A fiatalabbak közül akár több százan is lesznek majd, akik a magánszférába igazolnak, külföldre mennek, vagy egyszerűen elhagyják a pályát. Fotó: Getty Images

Alig várják a nyugdíjat

Bár a közszférában kötelező nyugdíjba vonulni a korhatár betöltésekor, az egészségügyiseknél lehetőség van kérvényezni a továbbfoglalkoztatást. Évekkel ezelőtt még tízből 8-9 szakdolgozó élt is ezzel a lehetőséggel, mára viszont ez az arány megfordult, és az ápolók szinte vágják a centit, hogy végre nyugdíjba mehessenek – mondta a MESZK elnöke.

Mivel a létszámhiánnyal járó problémák a járvány alatt még élesebben kiütköztek, a szakdolgozók közül nagyon sokan dolgoztak havonta 240-260 órát a kötelező 160-170 helyett. Ez még egy lapáttal rátett az általános kiégésre: a kamara felmérése szerint, míg 2001-ben az ápolók 35,3 százaléka vallotta magát kiégettnek, 2021-ben már a 69,9 százalékuk. Súlyos, krízisszintű kiégettségről tavaly már több mint 46 százalékuk számolt be – 20 éve még „csak” 17 százalékuk.

A fiatalok számára sem a munkaterhelés, sem a bérszínvonal nem vonzó: a 80-as években még évente 6-7 ezer ápoló végzett a középiskolákban, most kevesebb mint 300, és 50 százalékuk nem is akar az egészségügyben dolgozni. A MESZK tapasztalata szerint az intézmények ezért a korábbinál is jobban rákényszerülnek a bérnővérek foglalkoztatására. Ez azonban álságos dolog, hiszen sokszor csak annyi történik, hogy a főállásban foglalkoztatott nővér műszak után bérnővérként vagy másodállásban dolgozza halálra magát – véli Balogh Zoltán.

Ennyiért dolgoznak

A 2016-ban megkezdett többlépcsős bérrendezés ellenére 2022 január elsejétől egy általános ápoló vagy asszisztens végzettséggel rendelkező szakdolgozó – ők vannak a legtöbben – kezdő alapilletménye most havi bruttó 307-330 ezer forint. A 40-42 éves munkaviszonnyal rendelkezőké bruttó 381-459 ezer forint.

Az elmúlt évek egyébként nem jelentéktelen szakdolgozói béremelése mára gyakorlatilag elolvadt, különösen most, az infláció hatására. Ráadásul az orvosokhoz képest arányaiban egyre kevesebbet keresnek az ápolók, asszisztensek. A szakdolgozói átlagbér az orvosi fizetésrendezés előtt még elérte az utóbbiak 52 százalékát, ez 2021-re alig 30 százalék körülire csökkent, a további orvosi béremeléssel pedig alig a 20 százalékát teszi majd ki.

A MESZK elnöke most a legnagyobb veszélynek a külföldi munkavállalást tartja. Ez szerinte elsősorban azok számára vonzó most, akik az elmúlt években vagy most végeztek, végeznek, és/vagy a koronavírus-járvány miatt nem mehettek külföldre dolgozni. A gyenge forint még inkább felértékeli a 3000-3500 eurós ápolói kereseteket, és ezért elég csak pár száz kilométerre, nyugatra menni.

Magyar osztályok külföldön

Az osztrákok, németek ismét nagy erőkkel toborozzák formális és informális formában a kelet-európai egészségügyi munkaerőt, miután a COVID ott is ugyanúgy rávilágított az orvos- és ápolóhiány súlyos voltára, mint idehaza. Már teljesen természetes, hogy sok ország kórházaiban „magyar osztályok” működnek, ahol az összes szakember innen vándorolt el, de a kétlaki élet is sokkal jobban megéri azoknak az ápolóknak, asszisztenseknek, akik csak pár napot dolgoznak például Ausztriában vagy Németországban. Így nem havi 380 vagy 420 ezret, hanem 1 millió 380 vagy 1 millió 420 ezret kereshet – mutatott rá egy újabb gyenge pontra Balogh Zoltán.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: