Május végével megszűnt a felmondási tilalom az egészségügyben. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérése szerint az egészségügyi szakdolgozók mintegy 40 százaléka tervezi, hogy távozik az állami rendszerből – írta a Portfolio .
A megkérdezettek egynegyede nem is maradna a pályán, 9 százalékuk átmenne a magánegészségügybe, míg 4,5 százalékuk külföldön vállalna munkát. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy vajon az ápolók közül mennyien távoznak a felmondási tilalom lejártával.
Hiába csitult el a koronavírus-járvány, az egészségügy nem fog tudni teljes gőzzel működni, nem tudnak visszaállni a szolgáltatások, mert nincs elegendő ápoló – figyelmeztetett Balogh Zoltán. A kamara nyilvántartása szerint jelenleg nem éri el az 53 ezret az aktív ápolók száma, kevesebb mint 50 ezren dolgoznak a fekvőbeteg ellátás területén. Az életkori megoszlásból az látszik, hogy 4358-an 59 és 64 év közöttiek, egy részük nyugdíj mellett dolgozik. A többség pedig a következő években éri el a nyugdíjkorhatárt, vagy a „Nők 40” kedvezménnyel nyugdíjba mehet. Eközben az ápolók közül alig több mint 13 ezren vannak azok, akik még nem töltötték be a 40. életévüket, a 25 év alattiak száma pedig országosan alig haladja meg a 2 és fél ezret.
Az MNB Versenyképességi jelentése szerint a praktizáló ápolók és szülésznők száma 100 ezer lakosra vetítve elmarad Magyarországon (687) Csehország és Lengyelország átlagától (708) és az uniós átlagtól (807), a 2018-as statisztikák alapján.
Alig várják a nyugdíjat
Bár a közszférában kötelező nyugdíjba vonulni a korhatár betöltésekor, az egészségügyiseknél lehetőség van kérvényezni a továbbfoglalkoztatást. Évekkel ezelőtt még tízből 8-9 szakdolgozó élt is ezzel a lehetőséggel, mára viszont ez az arány megfordult, és az ápolók szinte vágják a centit, hogy végre nyugdíjba mehessenek – mondta a MESZK elnöke.
Mivel a létszámhiánnyal járó problémák a járvány alatt még élesebben kiütköztek, a szakdolgozók közül nagyon sokan dolgoztak havonta 240-260 órát a kötelező 160-170 helyett. Ez még egy lapáttal rátett az általános kiégésre: a kamara felmérése szerint, míg 2001-ben az ápolók 35,3 százaléka vallotta magát kiégettnek, 2021-ben már a 69,9 százalékuk. Súlyos, krízisszintű kiégettségről tavaly már több mint 46 százalékuk számolt be – 20 éve még „csak” 17 százalékuk.
A fiatalok számára sem a munkaterhelés, sem a bérszínvonal nem vonzó: a 80-as években még évente 6-7 ezer ápoló végzett a középiskolákban, most kevesebb mint 300, és 50 százalékuk nem is akar az egészségügyben dolgozni. A MESZK tapasztalata szerint az intézmények ezért a korábbinál is jobban rákényszerülnek a bérnővérek foglalkoztatására. Ez azonban álságos dolog, hiszen sokszor csak annyi történik, hogy a főállásban foglalkoztatott nővér műszak után bérnővérként vagy másodállásban dolgozza halálra magát – véli Balogh Zoltán.
Ennyiért dolgoznak
A 2016-ban megkezdett többlépcsős bérrendezés ellenére 2022 január elsejétől egy általános ápoló vagy asszisztens végzettséggel rendelkező szakdolgozó – ők vannak a legtöbben – kezdő alapilletménye most havi bruttó 307-330 ezer forint. A 40-42 éves munkaviszonnyal rendelkezőké bruttó 381-459 ezer forint.
Az elmúlt évek egyébként nem jelentéktelen szakdolgozói béremelése mára gyakorlatilag elolvadt, különösen most, az infláció hatására. Ráadásul az orvosokhoz képest arányaiban egyre kevesebbet keresnek az ápolók, asszisztensek. A szakdolgozói átlagbér az orvosi fizetésrendezés előtt még elérte az utóbbiak 52 százalékát, ez 2021-re alig 30 százalék körülire csökkent, a további orvosi béremeléssel pedig alig a 20 százalékát teszi majd ki.
A MESZK elnöke most a legnagyobb veszélynek a külföldi munkavállalást tartja. Ez szerinte elsősorban azok számára vonzó most, akik az elmúlt években vagy most végeztek, végeznek, és/vagy a koronavírus-járvány miatt nem mehettek külföldre dolgozni. A gyenge forint még inkább felértékeli a 3000-3500 eurós ápolói kereseteket, és ezért elég csak pár száz kilométerre, nyugatra menni.
Magyar osztályok külföldön
Az osztrákok, németek ismét nagy erőkkel toborozzák formális és informális formában a kelet-európai egészségügyi munkaerőt, miután a COVID ott is ugyanúgy rávilágított az orvos- és ápolóhiány súlyos voltára, mint idehaza. Már teljesen természetes, hogy sok ország kórházaiban „magyar osztályok” működnek, ahol az összes szakember innen vándorolt el, de a kétlaki élet is sokkal jobban megéri azoknak az ápolóknak, asszisztenseknek, akik csak pár napot dolgoznak például Ausztriában vagy Németországban. Így nem havi 380 vagy 420 ezret, hanem 1 millió 380 vagy 1 millió 420 ezret kereshet – mutatott rá egy újabb gyenge pontra Balogh Zoltán.
