A szülők meglepő hatása gyerekeikre

Az nyilvánvaló, hogy a szülők nagyban meghatározzák a gyermekeik fizikai és mentális egészségét, de nem világos, hogy ez miként változik meg, ha az utódok felnőnek. Az is titok volt eddig, hogy mi történik, ha a párkapcsolat révén megjelenő családtagok új elemeket dobnak be.

Magyarországi tapasztalatokból is tudjuk, hogy akiknek a szülei alkoholisták voltak , maguk is könnyebben válnak az ital rabjává. A kutatások mindezt összefüggésbe hozzák azokkal a megtanult viselkedési, problémamegoldási mintákkal, amelyeket az alkoholisták családjában a gyermekek elsajátítanak. Az is tudott, hogy a túlsúlyos gyerekek szüleinek általában jelentős súlytöbblete van. De kevesebb olyan kutatás készült, amely azt vizsgálta volna, hogy általában véve a szülőkkel való kapcsolat hogyan hat hosszú távon a gyermekek egészségére.

család
A szülők hatása sokkal bonyilultabb felnőtt gyermekeik egészségre, mint gondltuk. Fotó: iStock

Ezen segít, és meglepő eredményeket hozott az a 45 különböző középkorú párról készített holisztikus tanulmány, amely azt mutatja be, hogy e felnőtt gyermekek és a szüleik közötti kapcsolatok hogyan befolyásolják az egész életen át tartó egészséget. A kutatók megállapították, hogy még a szülők negatív magatartása is pozitív hatással lehet utódaik egészségére. A vizsgálatok eredményeit összegző cikket a Journal of Family Issues folyóirat tette közzé. A kutatók mélyreható személyes interjúk során értékelték, hogy a partnerek hogyan tekintenek a kapcsolatukra mind a saját szüleikkel, mind a házastársukkal. A párok 40 és 60 év közöttiek voltak, túlnyomórészt fehérek és jómódúak - ami ezeknek az eredményeknek a széles körű alkalmazása szempontjából megfontolandó -, illetve 19 és 26 év között éltek együtt. A heteroszexuális házastársak mellett meleg és leszbikus párokat is meginterjúvoltak.

Az intenzív anyaság hatásai

A tanulmány megállapította, hogy az interjúalanyok leggyakrabban az - akár biológiai akár jogi értelemben vett - anyákhoz fordultak olyankor, ha fizikai vagy pénzügyi támogatásra volt szükségük. A szerzők ezt az " intenzív anyaság " elméletnek tulajdonították, amelyben az anyák felelősnek érzik magukat gyermekeik egész életének jóléte iránt, és folyamatosan dolgoznak, hogy támogatást nyújtsanak nekik. Az apjuk befolyásáról a felnőtt gyermekeket általában úgy számoltak be, hogy apjuk kevésbé volt a példaképük és inkább óvatosan arról meséltek, ő volt az a személy, akiknek az egészségtelen szokásai ösztönzést adtak nekik, hogy jobbak legyenek.

Ahhoz, hogy e következtetésekig eljuthassanak, a szerzők általános kérdésekkel kezdték el a szülőkkel való kapcsolat feltárását. Ezután tértek rá azokra a kérdésekre, amelyek azt igyekeztek feltárni, hogy miként értékelik a vizsgálat alanyai a szüleikkel való kapcsolatuk hatását az egészségükre. Míg a résztvevők nagyrészt azt állították, hogy szülői kapcsolataik csekély mértékben befolyásolták az egészségüket, a harmaduk-negyedük szerint a szülők vagy a párjuk szülei valamilyen mértékben hatottak rájuk.

A szerzők azt is megállapították, hogy a résztvevők házastársukkal és a házastársuk szüleivel való feszültségek , amelyeket gyakran szeret láttatni a fejlett nyugati társadalmak kultúrája szatirikus közegben, nem feltétlenül érvényesek a megkérdezett párok esetében. Az anyákat általában arra hívták fel gyermekeik figyelmét, hogy mi az, amire a párjuknak szüksége lehet.

"A mintánkban szereplő emberek közül nem valószínű, hogy valaki felhívja anyósát, és például azt kérje tőle, hogy jöjjön el és vigyázzon rá a műtétje után. Inkább az anyjukat hívnák fel. De a házastársuk a saját anyja közreműködését hasznosnak találná, mert munkában maradhatna, és tudná, hogy otthon rendben vannak a dolgok" - idézte az Inverse magazin Alexandra Kisslinget, az Ohio Állami Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét.

Miközben a résztvevők azt állították, hogy válságos időkben hiába tudták, hogy számíthatnak az apjukra, vagy valóban a segítséget is kaptak tőlük, az apákat és az apósokat túlnyomórészt mégis figyelmeztető (olykor elrettentő) példaként kezelték a felnőtt gyermekek. Azaz az előttük álló rossz példa egy jobb egészségesebb életvitelre motiválta őket. "Az megkérdezett emberek negatív egészségi példákként tárgyalták az apák és apósok alkohol- és drogfüggőségét, amelyek felnőttkorukban egészségesebb életmódra ösztönözték őket" - mondta Kissling. Az anyák negatív egészségi tapasztalatai szintén motiválják felnőtt gyermekeiket az egészségük jobb megőrzését segítő döntésekben, ám ez gyakoribb fizikai betegségekkel (például a cukorbetegség vagy a szívbetegségek), és ritkább a mentális állapotokkal kapcsolatban.

Mit kezdjünk azzal a szülői örökséggel, amely romboló hatású? Hogyan kezelhetők azok a szülők, akik gyermeküket valamilyen módon megakadályozták az őket megillető, önálló és önmagáért felelős életvitel kialakításában. Nagyon kevesen vannak azok, akik felnőttkori problémáikat kapcsolatba tudják és merik hozni egykori szülő-gyerek viszonyukkal. Legtöbbünk egyszerűen nem lát rá e kritikus témára, a szülő kényszerű idealizálása miatt. A továbblépés feltétele a szülőkhöz való kritikátlan lojalitás feladása. Ezután foghatunk csak hozzá, hogy tudatosítsuk, majd feldolgozzuk a múlt értelmetlen, káros szülői üzeneteit. Részletek!

Saját mentális egészségükről a résztvevők többnyire megemlítették, hogy bármelyik szülő fizikai betegségei - különösen akkor, ha a házastársuk betegségével összefüggést mutattak - negatívan befolyásolták mentális egészségüket, mert úgy érezték, hogy elhanyagolták házastársukat, vagy nem tudtak megfelelő támogatást nyújtani a szüleiknek vagy a házastársuknak.

A továbbiakban a kutatók szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen szerepet játszik a társadalmi-gazdasági helyzet ezekben a többgenerációs kapcsolatokban, különösen az "intenzív anyaság" esetén, és hogy ezek a kapcsolatok hogyan változhatnak azoknál a családoknál, amelyeknek nincs sem feláldozható idejük, sem pénzük a felnőtt gyermekeik támogatására.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +3 °C

A ködfoltok mindenhol feloszlanak, a változó mennyiségű gomolyfelhőzet mellett többórás napsütésben bízhatunk. Helyenként fordulhat elő zápor, illetve egy-egy zivatar. Ezekre legnagyobb esély elsősorban az Északi-középhegységben van, másodsorban pedig az Alpokalján és a délnyugati, déli tájakon. Az északi, északnyugati szél a Dunántúlon megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között valószínű, a délkeleti, keleti határnál lesz a legmelegebb. Késő estére 4 és 9 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani az előrejelzés szerint.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra