Az elhízás növeli a rák kialakulásának kockázatát. A nőket azonban sokkal inkább fenyegeti ez a veszély: náluk ugyanis kétszer annyi rákos eset hátterében mutatható ki az elhízás, mint a férfiaknál.
Nagy-Britanniában éves szinten 13 ezer nő rákos megbetegedésének a hátterében az elhízás áll. A testsúly nagyon fontos tényező a vastag- és végbélrák, illetve a petefészek- és a méhtestrák kialakulásában. 2026-ig akár évi 4 ezerrel is nőhet a felesleges zsírral összefüggésbe hozható rákos megbetegedések száma - derült ki egy nemzetközi vizsgálatból, amelyről a Daily Mail közölt beszámolót.
A testtömegindex-kalkulátor segítségével megtudhatja , hogy a testsúlya ideális, vagy elhízott, esetleg túl sovány-e. Léteznek az elhízás mértékét meghatározó más számítási módok, de a táplálkozási szakemberek jelenleg ezt a számítást tartják az egyik legmegbízhatóbb módszernek. Az adatok azt mutatják, hogy az elhízással összefüggésbe hozható rákok majdnem kétszer annyi nőt érintenek, mint ahány férfit: Nagy-Britanniában a 20 ezer esetből 13 ezer nő, ami az összes 2012-ben diagnosztizált női rákos megbetegedés 8,2 százaléka. A férfiak esetében az elhízással összefüggő rákos esetek száma 7 200 körül van, ami az összes férfi rákos megbetegedések 4,4 százaléka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint pedig világszerte mintegy félmillióra tehető az elhízás miatti rosszindulatú daganatos esetek száma. Úgy tűnik tehát, hogy az elhízás egészségre ártalmas hatásai közül a rák is mind fenyegetőbbé válik.
Korábbi vizsgálatok már megmutatták, hogy a rák kialakulásának valószínűsége növekszik a túlsúllyal, illetve a méhtest rákos megbetegedéseinek kialakulásában.
Szakértők számításai szerint ha az elhízás mértéke továbbra is így nő, akkor ez éves szinten 4 ezerrel több rákos esethez vezet majd 2026-ra Nagy-Britanniában. A számok az elhízás mint népbetegség súlyosságára irányítják rá a figyelmet.
A Dunántúlon nyugat felől, valamint keleten szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb időre is kisüthet a nap. A felhőtakaró és a csapadék súlypontja egyre inkább a középső, majd délután a keleti országrész fölé helyeződik át. Ezeken a tájakon még sok helyen lehet eső, zápor, a keleti megyékben zivatar is előfordulhat. Az északias szelet nagy területen erős, a Dunántúlon és északkeleten helyenként viharos lökések kísérik. Emellett zivatarok környezetében is elképzelhető erős, viharos széllökés.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 20 fok között alakul, a felhősebb középső részeken mérhetjük az alacsonyabb értékeket, de a Tiszántúl zömén 20, 24 fok lesz a jellemző. A térség felett örvénylő mediterrán ciklon, illetve annak hullámzó frontrendszere révén vasárnap is kettősfronti hatásra számíthatunk.
