Ezért halálosabb a rák a magyarokra

Bár a halálozási statisztika még mindig rossz, a friss adatok szerint 2011 és 2019 között a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél 6 százalékkal csökkent a rák okozta halálozás – osztotta meg Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a nemzeti rákellenes nap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a tüdőrák Magyarországon még mindig vezető daganatos halálok mind a férfiaknál, mind a nőknél. A szakember kiemelte a megelőzés fontosságát, hozzátéve, hogy a rizikócsoportba tartozók szűrésével sokat lehet tenni a halálozási mutatók javításáért. Bogos Krisztina abba is beavatott, hogy Magyarországon az innovatív terápiák is elérhetők, ezek pedig megduplázzák a három-ötéves túlélést.

Tehetünk ellene

Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke elmondta: a 2020-2022-es adatok szerint a koronavírus-járvány időszakában több lett az elhízott, túlsúlyos ember Magyarországon, különösen a fiatal felnőtt korosztályban. A megugrás a 15-25 éveseknél a legerőteljesebb. Az életmód jelentősen megváltozott a pandémia alatt, az úgynevezett elhízási világatlasz szerint azonban Magyarország nem áll nagyon rosszul. A 173 országból a férfiaknál a 24., nőknél a 91. Magyarország, Európában a férfiakat tekintve a 3. helyen áll, a nőknél 8. Magyarország. A szakember szerint figyelemfelhívó ez az adat, hiszen az elhízás, a túlsúly több krónikus betegség okozója, és egyre több adat van arra vonatkozóan, hogy az elhízás a daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszik.

Ez is érdekelheti

vezető halálok

Ez a két betegség okozza a legtöbb ember halálát az EU-ban

tapasz

Speciális tapasz derítheti fel a daganatokat

rákterápia

„A rák ma már nem skarlátbetű” – a jövő terápiáját is bemutatták a Nemzeti Rákellenes Napon

rákkutatás

Chipek válthatják ki az emberi szerveket a kutatásban

Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos azt emelte ki, hogy hiába vannak egészségmegőrzéssel kapcsolatos kormányzati intézkedések, ha az egyén nem vállal felelősséget saját egészségéért. A magyarországi intézkedések között említette a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését, az iskolai büfé és a közétkeztetés ételkínálatának átalakítását. Ugyanakkor megjegyezte, ezek a lépések önmagukban nem érnek semmit, szükség van a család, a szülő közreműködésére és a hiteles tájékoztatásra is.