Az eredmények Inder Verma, a kaliforniai Salk Intézet molekuláris biológusa szerint segítenek magyarázatot adni arra, miért olyan nehezen kezelhetők a glioblasztóma nevű daganatok. Néha még a daganat műtéti eltávolítása sem elegendő ahhoz, hogy minden egyes daganatos sejtet el lehessen távolítani. A glioblasztómák Verma szerint azért újulnak ki, mert "minden egyes hátramaradt sejt képes arra, hogy elölről kezdje az egészet".
Az agydaganatos esetek többségét a glioblasztóma multiforme daganatok teszik ki, amelyek prognózisa nagyon kedvezőtlen. A 2010-ben a Cancer Journal for Clinicians szaklapban megjelent egyik tanulmány 14 hónapra tette a túlélés időtartamát a diagnózistól számítva.
Verma és munkatársai a daganat növekedésének valós folyamatát próbálták utánozni kísérletükben, ezért vírusok felhasználásával rákot okozó géneket ültettek be az egerekbe, amivel olyan technikát dolgoztak ki, amelyben már 20 daganatos sejt is kiválthatja a tumor növekedését. Ezután kimutatták, hogy ezekből az egérdaganatokból egészséges egérbe átültetve már csupán 10 sejt is elegendő ahhoz, hogy teljesen új daganatot hozzanak létre az egérben. Verma szerint ez arra utal, hogy e glioblasztómák minden egyes sejtje képes új glioblasztómák létrehozására.
Verma és Dinorah Friedmann-Morvinski kutatócsoportjukkal azt mutatták ki, hogy rákot okozó gének beültetésével még az idegsejteket is rá tudják venni, hogy daganatos sejtekké váljanak. A neuronok, amelyek már nem osztódnak és szaporodnak, visszaváltoznak őssejtekké, amelyek folyamatos osztódásra képesek.
John B. Gurdon és Shinya Yamanaka azért nyerte el a 2012-es orvosi Nobel-díjat, mert laboratóriumban átprogramozás révén őssejtekké változtattak vissza normális sejteket. Friedmann-Morvinski szerint a mostani kutatás azért hozott meglepő eredményt, mert kiderült, hogy a daganatos sejtek is képesek erre a mutatványra. Az eredmények részletesen a Science októberi számában olvashatók.
