Természetesen vannak szélsőséges esetek, amikor az életmód nyilvánvalóan hozzájárul a rák kialakulásához. Ilyen például a láncdohányzás. De 100 százalékos valószínűségről sohasem sem lehet beszélni. Az viszont biztos, hogy a legellenállóbb ember egészsége is javul, ha nem dohányzik, s elhagyja a szervezet számára nyilvánvalóan káros anyagok bevitelét.
A rák igen összetett betegség. Bizonyos számú genetikai hibával születünk, amely elvezethet a kórhoz, ahogy vannak olyan tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, túlzott szénhidrátfogyasztás, mérgező anyagoknak, káros sugárzásnak való kitettség stb), amelyek szintén hozzájárulhatnak a kór kialakulásához, ahogy a társadalmi környezet ártalmai, például a stressz is. Emellett az öregedés során felerősödő DNS-hibák némelyike is kiválthat daganatokat. Nagy kérdés, hogy e tényezőknek hány százalékát vagyunk képesek befolyásolni? Esetleg a genetikai hibák ellenére sem lépné át az összhatás azt a kritikus szintet, amely után már a betegség következik, hacsak a környezetünk vagy mi magunk nem adjuk meg a végső lökést?
A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak tavaly közzétett eredményei rendkívül felzaklatták a közvéleményt, és sokan fatalista következtetéseket vontak le belőlük. A kutatás ugyanis megállapította, hogy az esetek 65 százalékában a rák valójában visszakövethető, s többnyire véletlen mutációk következménye, azaz az betegségek kétharmadának bekövetkezése kívül esik a tudomány által kontrollálható területen. Most egy új tanulmány tovább bővítette ezeket a megállapításokat. A JAMA Oncology szakfolyóiratban közzétett beszámolóban Mingyang Song tudományos szakértő és csapata, a Massachusettsi Általános Kórházban és a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskolájában, több mint 135 ezerférfi és nő adatait tanulmányozva megállapította, hogy az olyan életmódbeli tényezők , mint a táplálkozás, a dohányzás és testmozgás, a rák kockázatát 20 és 40 százalék közötti arányban befolyásolják.
Az eredmények nem mondanak ellent azoknak a Hopkins-csoport által tett megállapításoknak. Annak a kutatásnak az volt a fő célja, hogy hogyan megállapítsa, az őssejtek osztósásakor kialakuló mutációk hogyan befolyásolják a rák kockázatát. A vizsgálatban, összehasonlították a mutációs rátákat a különböző szervekben elhelyezkedő különböző sejtek esetében. Song tanulmánya azonban a rákos megbetegedések rátáit elemezte egy adott populációban fellelhető különféle emberekben.
„A rák kockázatát a különböző szövetekben azt hiszem, hogy befolyásolják az őssejt osztályok és a véletlenszerű mutációk is. Azokat az eredményeket nem kívánom értelmezni, amelyek azt bizonyítanák, hogy nem tudjuk megakadályozni a rákot, és nincs módja a legtöbb rák megakadályozásának, mert véletlenszerűen következnek be” – mondta Song.
Forrás: time.com
