Egy szívben megjelenő daganat, függetlenül attól, hogy rosszindulatú (malignus), vagy jóindulatú (benignus), kóros növedék, mely akadályozza rendes működést, ez pedig az egész szervezetre kihat. Bár rosszindulatú tumorok nem túl gyakran jelennek meg a szívben, mindazonáltal a jóindulatú daganatok is komoly problémákat idézhetnek elő többek között a keringési rendszerben.
A szívdaganatok közül a leggyakoribb az úgynevezett elsődleges (azaz nem áttétes, hanem közvetlenül a szívből kiinduló) jóindulatú tumor a mixóma. A nőket jobban érinti, és általában családi halmozódás is megfigyelhető a betegeknél. Az esetek 75%-ban a szív bal felső üregében (bal pitvar) alakul ki a szívfal belső borításán található embrionális sejtekből, amennyiben úgynevezett nyéllel rögzül a szívfalba, akkor a mitrális billentyű munkáját megakaszthatja, negatívan befolyásolva így a véráramlást. Ez pedig eszméletvesztéshez, szívelégtelenséghez is vezethet, ráadásul a megváltozott véráramlás vérrögképződésre hajlamosít, így az embólia kialakulásával is számolni kell.
A következő leggyakoribb jóindulatú szívdaganat a többnyire mitrális vagy aorta billentyűt érintő, úgynevezett papilláris fibroelasztóma, mely szintén kötőszöveti daganattípus. Bár méretét tekintve általában kisebbek, embóliát még okozhatnak. Amennyiben csecsemők és gyerekek esetében a kamrák közti fal (szeptum) is érintett, a műtéti eltávolítás során a szív elektromos vezetőrendszere megbolydulhat, ilyen betegségben szenvedők korai életkorban elhaláloznak. Amennyiben egy fibróma megnagyobbodik, akadályozva a véráramlást, és a környező szövetekbe is belenő, szívátültetés indokolt.
A szívizomzatból kiinduló tumor, mely többnyire gyermekeket érint, a típusosan csoportosan előforduló rabdomióma, mely általában a szívfal belsejében indul növekedésnek, és közvetlenül a szívizomsejtekből alakul ki. Első jele a ritmuszavar, gyakran a szklerózis tuberózának nevezett ritka betegség részeként fejlődik ki. Az esetek felében a tumor kezelés nélkül is visszafejlődik, a többi esetben nem nő tovább, és nem igényel kezelést.
Lipoma is kialakulhat a szívben, ez ugyanaz a jóindulatú zsírdaganat, ami általában a bőr alatti zsírszövetben -főként a nyakon, a háton, a karokon, a hason és a combokon - szokott megjelenni, lassan növekszik, és jól elkülönül a környezetétől, de igen ritka esetben - még nem tudni milyen okból kifolyólag - az izmok zsírszövetében vagy a belső szervekben, így a szívben is felbukkanhat. Ez az alapjában véve lágyszervi, zsírszövet eredetű daganat szinte sosem szokott elrákosodni, mindazonáltal mérete a pár millimétertől akár ökölnagyságig terjedhet, így komoly fennakadásokat okozhat a szív működésében, ha pedig elrákosodik, az úgynevezett liposarcoma alakul ki, ez a gyors növekedésű daganat azonban rendkívül ritka. A teratoma (veleszületett daganat) a lipomához hasonlóan általában tünetmentes, csak véletlenül fedezik fel.
A szívburokból mindazonáltal ciszták is kiindulhatnak, ami jó esetben többnyire egy mellkas röntgen során derül ki. Bár leginkább nem okoznak tüneteket, de egyes esetekben a környező szöveteket nyomhatják. Az ezeken felüli többi jóindulatú daganattípus mind-mind nagyon ritka, általában akkor okoznak veszélyt, ha áramlási zavart, vérrögképződést vagy esetleg ritmuszavart okoznak.
Sebészeti úton kezelhető
A jóindulatú szívdaganatok kezelése sebészi úton történhet, a műtétet követő ritmuszavarok pedig gyógyszeres kezeléssel orvosolhatók. Az esetek nagy többségében a daganat kimetszésével gyógyítható a betegség, de amennyiben billentyű is érintett, műbillentyű beültetésre is sor kerülhet. Lehetetlen azonban az operáció, ha a szívfal nagy része érintett. A beavatkozást követően emiatt rendszeres szívultrahang ellenőrzés szükséges, mindazonáltal a gyógyulás általában véglegesnek tekinthető.
A szívet óvni és védeni kell, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással és a szükséges szűrővizsgálatokon történő részvétellel.
