Dr. Bert Vogelstein és Cristian Tomasetti, a baltimore-i Johns Hopkins intézet rákkutatói a Science magazinban tették közzé eredményeiket, amelyek szerint a rákos esetek túlnyomó többsége a véletlenszerűen lezajló mutációk következtében alakul ki. A DNS-mutációk random módon zajlanak le a szövetek őssejtjeiben az örökítőanyag másolódásakor, azaz a sejtek osztódásakor.
Minél több ilyen mutáció zajlik le, annál nagyobb az esélye a rák kialakulásának. Azt azonban eddig nem tudták a kutatók, hogy a rákos esetek közül hányért tehetők felelőssé különböző örökletes tulajdonságok és környezeti tényezők, és hány esetben játszik szerepet pusztán a vakszerencse (azaz ezek a véletlenszerűen lezajló mutációk) - ismertette az eredményeket a Medical News Today.
Minél több tehát a sejtosztódás, annál több a véletlenszerű mutáció, és minél több mutáció zajlott le, annál nagyobb a valószínűsége a rák kialakulásának . "A legtöbb rákos eset tehát pusztán a balszerencsének köszönhető, azaz a nem rákos őssejtek osztódásakor végbemenő mutációknak. Ennek megértése nem pusztán a betegség jobb megismerése szempontjából fontos, de azért is, hogy jobban tudjunk ellene harcolni" - nyilatkozták a kutatók.
A vizsgált 31-ből 22 ráktípus esetében elsősorban a véletlenszerű mutációk okozzák tehát a betegséget - ezek között van a petefészek-, a hasnyálmirigy-, a csont- és a hererák is. A maradék 9 ráktípusban - amelyek között van a bőr-, a tüdő- és a bélrák is - az örökletes tényezők, a környezeti hatások (a rákkeltő anyagoknak való kitettség) és a balszerencse együttes hatásáról van szó.
Azoknak a rákoknak az előfordulási aránya tért tehát el a pusztán a balszerencsésnek mondható esetek számától, amelyek tipikusan valamilyen környezeti hatásnak vagy örökletes szindrómának köszönhetők - mint a dohányzás a tüdőrák, a napsütés a bőrrák esetében vagy az örökletesség a béldaganatok esetében. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen ráktípusnak adunk nagyobb esélyt, ha karcinogén anyagoknak tesszük ki magunkat: dohányzunk, iszunk stb.
