A kutatás azt vizsgálta, mi szerepel az emberek bakancslistáján, és mit tesznek annak érdekében, hogy azokat megvalósítsák. A többség céljai nagyon is mindennapiak: egészség és nyugalom. A harmadik legtöbbet említett cél egy utazás, az utána következő vágyak pedig tipikusan materiálisak: ingatlan, hitel-visszafizetés, meggazdagodás, autóvásárlás. Az igazi álmodozás különleges dolgokról (világ körüli út, extrém sportok, megtanulni táncolni) a magyarok nagyon kis hányadára jellemző.
Illúzió az egészség
Bár apróbb eltérések mutatkoztak nemtől, kortól és iskolázottságtól függően, a megkérdezettek 54 százaléka válaszolta azt, hogy egészségük megőrzése a legfontosabb céljuk az elkövetkező 5 évben - és azt követően is. A válaszadók több mint 70 százaléka viszont fontosabbnak tartja céljai eléréséhez a pénzt, mint egészségének megőrzését: tízből csupán 6 ember vallotta, hogy egészségének megőrzése a legfontosabb eszköz az álmai megvalósításához. Az egészség értéke az évek előrehaladtával valamicskét nő: míg a 18-39 évesek között még "csak" 52 százalék emeli ki az egészséget, az 50 év felettieknek már 79 százaléka tartja lényegesnek a vágyak beteljesítéséhez.
Abban azonban már komoly eltérések mutatkoznak a válaszadók között, hogy mit tesznek az egészségükért. A válaszadók 58 százaléka pihenésre és kikapcsolódásra szán időt, míg 48 százalékuk szerint a családdal töltött idővel tehetnek a legtöbbet az egészségükért. A válaszadók csupán 46 százaléka vallotta, hogy szed valamilyen vitamint, és 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egészségesen táplálkozik. A megkérdezettek mindössze 35 százaléka sportol, és 34 jár rendszeresen szűrővizsgálatokra . Ezzel szemben az emberek 32 százaléka mondta, hogy "orvos engem csak akkor lát, ha már nagy a baj".
Bagi Renáta pszichológus szerint ennek egyik fő oka, hogy "az emberek alapvetően szeretik egészségesnek és sebezhetetlennek hinni magukat, és nem szeretnének olyan hírt kapni, amelyik sérti a halhatatlanságillúziójukat. Hiszen ha megbetegszünk, szembe kell néznünk az idő múlásával, az öregedéssel. Felmerülhet az is, hogy az eddigi életmódunk járult hozzá a betegséghez, és változtatnunk kell azon, ami - valljuk be -, minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb".
Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy kiváló az egészségi állapota, míg nagy részük (83 százalék) szerint jó vagy elfogadható. Az emberek túlnyomó többsége azt mondja, hogy nem szívesen szed gyógyszereket.
Carpe diem!
A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. A nők, az idősebbek és a diplomások közül az átlagnál többen vesznek részt ilyenben, de az 50 százalékot egyik szegmensben sem éri el a rendszeres szűrésen átesők aránya. "Szeretünk a mára koncentrálni. Ma szeretnénk sok pénzt keresni, ma akarunk boldogok lenni. Gyakran nem megyünk elébe a dolgoknak - bízva abban, hogy nem következnek be -, hanem akkor kezeljük őket, amikor megtörténnek. Ez azonban az egészség szempontjából nem kifizetődő, sőt egyenesen felelőtlen hozzáállás" - hangsúlyozta a pszichológus.
Hozzátette, sokan csak akkor mennek el szűrővizsgálatra, amikor valaki a közvetlen környezetükben megbetegszik, hiszen ekkor kerül jobban a figyelem középpontjába az egészségük törékenysége. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a rossz dolgok csak másokkal történhetnek meg. Pedig a betegségek jelentős részénél a korai diagnózis életet menthet. A kutatásba bevontak közül az elmúlt két évben 67 százalékuk volt nőgyógyászati rákszűrésen (a 18-40 évesek között ez az arány magasabb, 72 százalék, míg az 50 évesnél idősebb nők közül csak minden második vett részt ilyen vizsgálaton). A korábban kötelező tüdőszűrésre ugyanakkor már csak a megkérdezettek 53 százaléka ment el az utóbbi két évben, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokon pedig az emberek 24 százaléka vett részt. A 40 évesnél idősebb nők 50 százaléka volt mammográfiai szűrővizsgálaton , míg vastagbélvizsgálaton a különösen veszélyeztetett 50 év felettiek közül is csak 14 százalék.
Dr. Kardos Lilla, az Affidea orvos-igazgatója szerint sokan még ma is alábecsülik a szűrővizsgálatok jelentőségét. "Több betegségtípusra jellemző, hogy a korai stádiumban - még a tünetek megjelenése előtt - felállított diagnózis pozitívan befolyásolja a kezelés hatékonyságát és a gyógyulás esélyét" - mutatott rá a szakember.
Rövid a bakancslistánk
Bagi Renáta szerint nem meglepőek a vágyakra vonatkozó eredmények, hiszen szociálpszichológusok előtt közismert a magyar emberekre jellemző pesszimizmus, amelynek történelmi és kulturális okai is vannak. "Álmodozni úgy lehet, ha amellett, hogy optimista vagyok, hiszek a saját képességeimben is. Ehhez viszont egészséges önbizalom és felelősségvállalás is szükséges, hiszen az önbizalom alacsony szintje kudarckerüléshez vezet, és ez teljesen megakadályozza, hogy álmodozzunk a céljainkról."
