Az ínybetegségek a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte az emberek 20-50 százalékát érintik. A lepedék felhalmozódása és a fogkő lerakódása miatt a fogíny begyulladhat, aminek egyik jellegzetes tünete a fogmosáskor tapasztalható vérzés. Korai stádiumban rendszerint könnyen visszafordítható ez az állapot, néhány embernél azonban az ínybetegség krónikus, destruktív formája alakul ki, ami már nehezen kezelhető, és sokszor a fogak elvesztésével járhat. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az ínybetegségek más súlyos egészségügyi állapotok kialakulásának valószínűségét is növelhetik. A The Conversation cikke ezeket gyűjtötte össze.
Alzheimer-kór
Számos nagy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy összefüggés lehet a mérsékelt vagy súlyos ínybetegség, illetve a szellemi leépüléssel járó demencia között. Az egyik ilyen kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik tíz éven át szenvedtek krónikus fogínybetegségekben, 70 százalékkal gyakoribb volt az Alzheimer-kór kialakulása az egészséges ínyű emberekhez képest. Más kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az ínybetegségek hosszú távon hatszorosára növelhetik a kognitív képességek romlásának mértékét, amely az Alzheimer-kórt is kísérheti.
Sokáig úgy gondolták, hogy a baktériumok közvetlenül felelősek ezért, miután egy ínybetegséghez igen gyakran hozzájáruló baktériumot, a Porphyromonas gingivalist azonosították egy Alzheimer-kórban elhunyt beteg agyában. Találtak ugyanakkor olyan mérgező enzimeket is (az úgynevezett gingipainokat), amelyek szintén elősegíthetik az ínygyulladást. Valószínű tehát, hogy nem csupán egyetlen baktérium, de a szájhigiénia összessége befolyásolhatja a szellemi leépülés mértékét.
Szív- és érrendszeri betegségek
Bizonyos szív- és érrendszeri betegségek szintén összefügghetnek az ínybetegségekkel. Egy több mint 1600 ember bevonásával végzett, átfogó tanulmányban megállapították, hogy a krónikus ínybetegségek csaknem 30 százalékkal növelhetik egy szívroham kockázatát. Ez a kapcsolat még azután is megfigyelhető volt, hogy a kutatók kizártak más olyan betegségeket (például cukorbetegség és asztma) vagy életmódbeli tényezőket (például dohányzás, iskolai végzettség, párkapcsolati státusz és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés), amelyekről ismert, hogy növelik a szívroham kockázatát.
2-es típusú cukorbetegség
Az ínybetegség a 2-es típusú cukorbetegség ismert szövődménye, azt viszont már kevesebben tudják, hogy maga a krónikus ínybetegség is növelheti a diabétesz kialakulásának kockázatát.
A két betegséget összekapcsoló folyamatokat számos kutatás vizsgálta már, és valószínű, hogy mindkét betegség előidéz olyan gyulladásokat a szervezetben, amely hatással lehet a másik kifejlődésére is. Megállapították például, hogy a 2-es típusú cukorbetegség növeli az ínybetegségek kockázatát azáltal, hogy fokozza az ínygyulladást. Kimutatták viszont azt is, hogy az ínybetegség az inzulin-jelátvitel károsodásához és az inzulinrezisztencia kialakulásához is hozzájárul – mindkettő súlyosbíthatja a 2-es típusú cukorbetegséget. Emellett számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az intenzív fogtisztítás több hónapig javíthatja a cukorbetegek vércukorszintjét. Ez is igazolja a két betegség közötti kapcsolatot.
Daganatok
Úgy tűnik, az ínybetegségek bizonyos daganatok kifejlődéséhez is hozzájárulnak. Megállapították, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében szerepelt korábban ínybetegség, 43 százalékkal gyakoribb volt a nyelőcsőrák és 52 százalékkal a gyomorrák előfordulása. Más kutatások arról is beszámoltak, hogy a krónikus fogínybetegségben szenvedőknél 14-20 százalékkal nagyobb a kockázata bármilyen típusú rák kialakulásának. Ugyanez a tanulmány azt is kimutatta, hogy 54 százalékkal magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata az ínybtegségekkel rendszeresen küzdők körében.
