Az inzulinrezisztencia (IR) lényege, hogy a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel a vércukorszint normál tartományon belül tartásához. Hosszú távon mindez 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Megfelelő életmód mellett ugyanakkor sok esetben visszafordítható a folyamat. Az étrendi kezelés egyszerre több célt is támogat: egyenletesebb vércukorszintet, az inzulinszintek csökkentését, illetve szükség esetén a testsúlycsökkentést – mutat rá lapunkhoz eljuttatott közleményében Kuffa Bianka, az Életmód Orvosi Központ – Prima Medica dietetikusa. Hozzáteszi, az IR diéta részeként nem elegendő csupán a kalóriákat számolni.
IR-esként nem csak a fogyás lehet a cél
Az inzulinrezisztencia erős összefüggést mutat a túlsúllyal és elhízással. Minél nagyobb a túlsúly mértéke, annál nagyobb az inzulinrezisztencia, valamint később a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kockázata. Mindazonáltal az IR diéta fő célja nem lehet kizárólag a fogyás. Szintén nagyon fontos, hogy mérsékelje a vércukor- és inzulinszint ingadozását, egyben javítsa a szervezet inzulinérzékenységét. Magyarán az étrend több célt is szolgál:
- egyenletesebb vércukorszint,
- kisebb inzulincsúcsok,
- könnyebben elérhető és hosszabban tartó teltségérzet,
- testsúlycsökkentés vagy testsúlykarbantartás,
- hosszú távon a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentése.
„A gyakori elképzeléssel szemben az IR étrendnél nem mindig elégséges csupán a kalóriaszámlálást gyakorolni. Ugyanakkor igaz, hogy ha valaki kalóriadeficitben van, fogyni fog, ami már önmagában is sokat javíthat az inzulinérzékenységen. De fontos az elegendő fehérje- és rostfogyasztás is mellette, hiszen az izomtömeg megtartása és növelése tovább javítja a sejtek inzulinérzékenységét, ezzel is csökkentve az inzulinszinteket” – hangsúlyozza Kuffa Bianka. „Az IR diéták azért foglalkoznak külön a szénhidrátok típusával és elosztásával, mert ugyanannyi szénhidrát nagyon eltérő inzulinválaszt válthat ki. Egy gyorsan felszívódó, cukros étkezés után könnyebben támad éhség, fáradtság vagy falásroham, míg egy rostosabb, fehérjében gazdagabb étkezés stabilabb energiát adhat. Nem mindegy tehát, hogy valaki a tervezett 500 kalóriát cukros péksüteménnyel és üdítővel veszi magához, vagy éppen csirkehússal, rizzsel és zöldséggel. Kalóriában nyilván lehet ugyanannyi a kettő, de a vércukorszintre és teltségérzetre kifejtett hatásuk teljesen más lehet” – magyarázza a szakember.
IR diéta: mit lehet enni?
Korábban az IR diéták sokszor nagyon szigorúak voltak, fix grammban meghatározott szénhidrátbevitelt és hasonló erős megkötéseket tartalmaztak. Ma már sok dietetikus és orvos inkább azt tartja elsődlegesnek, hogy fenntartható-e az étrend, javulnak-e a laboreredmények, csökken-e a testsúly vagy a derékbőség, illetve hogy jobban érzi-e magát a páciens. Vagyis nem feltétlenül kell "tökéletes" IR diétát követni ahhoz, hogy valaki javulást tapasztaljon.
„Bár az IR esetében döntő a táplálkozás, sokkal inkább az életmód szerepét szoktuk hangsúlyozni” – emeli ki a dietetikus. „Ahhoz, hogy az inzulinrezisztenciából visszaállítható legyen az e tekintetben egészséges állapot, újra képessé kell tenni a sejteket, hogy hatékonyan használják fel a glükózt az energiatermeléshez, és így csökkenjen a vércukorszint. Ez a cél jobbára életmódbeli változtatásokkal érhető el, bár minden esetben szükséges endokrinológussal, diabetológussal is konzultálni.”
Az IR életmódbeli kezelésének főbb céljai
- Ne csak a szénhidrát mennyisége számítson – sokszor fontosabb a minőség és a körítés. A fehérje, zsír és rost együtt lassítja a szénhidrát felszívódását.
- Minden étkezésben legyen fehérje, ez az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb szokás. A fehérje ugyanis telít, csökkentheti a nassolási vágyat és segíthet stabilabban tartani a vércukrot.
- Figyeljünk a rostokra, mert ez különösen hasznos IR esetén. Sok embernél már az is segít, ha minden főétkezés tartalmaz valamilyen zöldséget.
- Nem kell démonizálni a szénhidrátokat: az IR nem azt jelenti, hogy tilos a szénhidrát. Sokaknál jól működik a burgonya, a rizs, a gyümölcs, a zab, a teljes kiőrlésű kenyér, ha az adagok ésszerűek és az étkezés összességében kiegyensúlyozott.
- Legyünk óvatosak a folyékony kalóriával! Az üdítők, a cukros kávé, a gyümölcslevek nagyon könnyen megdobhatják a vércukrot anélkül, hogy jóllaknánk.
- A mozgás szinte gyógyszer. Nagyon hatékony, ha sétálunk egyet étkezés után, továbbá ha rendszeresen végzünk erősítő edzést és általánosságban is növeljük a napi aktivitást.
Mindent egybevetve tehát az inzulinrezisztenciánál nem csak a kalóriabevitel számít, mert az állapotot nem pusztán a testsúly, hanem a szervezet inzulinra adott válasza is befolyásolja. Ugyanannyi kalória eltérő hatással lehet a vércukorra, az éhségre és az inzulinszintre attól függően, hogy milyen összetételű az étel. Az életmód javíthatja az inzulinérzékenységet akkor is, ha a kalóriabevitel önmagában nem változik jelentősen. Emiatt az IR kezelése általában nem pusztán fogyásról, hanem hosszú távon fenntartható életmódról szól.
