A gyerekek számára fontos a kiszámíthatóság: az iskolaév során tudják, mikor kell felkelniük, hová mennek, kikkel találkoznak és mit várnak el tőlük minden nap. A nyár viszont gyakran hirtelen változásokat hoz ezekben a rutinokban: míg egyes gyerekek örömmel várják a lazább napirendet, mások éppen a strukturáltság hiányától tartanak.
Szorongás a nyári szünetben
Sok gyermek nem tudja egyszerűen azt mondani: „Szorongok.” Ehelyett a szorongás a viselkedésében vagy annak megváltozásában mutatkozik meg.
Kisebb gyermekeknél
A szülők észrevehetik, hogy gyermekük ragaszkodóbbá válik, és nehezebben viseli az elválást. Előfordulhat, hogy még azt sem tolerálja jól, ha a szülő egy másik szobában vagy a ház másik emeletén tartózkodik. Néhány gyermek nehezebben alszik el, vagy éjszaka felébred, és a szülők ágyába megy. A szülők azt is tapasztalhatják, hogy gyermekük gyakrabban panaszkodik has- vagy fejfájásra. Egyes gyerekek korábban már meghaladott viselkedésformákhoz térhetnek vissza, például újra bepisilhetnek, vagy ismét szophatják az ujjukat – írja a Psychology Today.
Iskoláskorú gyermekeknél
A szorongás megjelenhet a táborral kapcsolatos aggodalmak formájában (például az utazás, a busz érkezési és indulási ideje miatt). Előfordulhat, hogy a gyermek nem szívesen vesz részt új vagy ismeretlen tevékenységekben és eseményeken. Több lehet a sírás, a dühkitörés, vagy egyszerűen nehezebben viseli, ha valami nem az elképzelései szerint alakul. Az iskolás gyerekek nehezebben válhatnak el a szüleiktől, és folyamatos megerősítést kérhetnek a napi programmal kapcsolatban, illetve arról, hogy „minden rendben lesz”.
Kamaszoknál
A szorongás megnyilvánulhat túl sok vagy túl kevés alvásban, illetve az alvási-ébrenléti ciklus megváltozásában. Megjelenhet fokozott ingerlékenység és alacsonyabb frusztrációtűrés is. A kamaszok gyakran a telefonjukba menekülhetnek, hogy eltereljék a figyelmüket, és visszahúzódhatnak a külvilágtól. Kerülhetik a társas helyzeteket, vagy ragaszkodhatnak ahhoz, hogy nem képesek munkát vállalni, táborba menni vagy részt venni más nyári programokban. Akár a családtól és a barátoktól is eltávolodhatnak.
Mit tehetek szülőként?
Szerencsére számos módon tehetünk azért, hogy enyhítsük a gyermekünk szorongását ebben az időszakban.
Tartsunk fenn valamennyi struktúrát
A gyerekeknek nincs szükségük merev nyári időbeosztásra, de sokat segíthet egy olyan napi program, amely inkább az események sorrendjét, mintsem a pontos időpontokat határozza meg. Hasznos lehet az állandó ébredési idő, a rendszeres étkezések és a hét során előre tervezett tevékenységek. A struktúra és a kiszámíthatóság bizonyos szintje csökkentheti a nyári programok körüli bizonytalanságot.
Ismerjük el az érzéseiket, ne söpörjük félre őket
Amikor a gyerekek aggodalmaikat fejezik ki, a szülők természetes módon meg szeretnék nyugtatni őket. Az olyan mondatok azonban, mint például a „nem lesz semmi baj”, akaratlanul is azt az érzést kelthetik bennük, hogy nem értik meg őket. Ehelyett próbáljuk ezt mondani: „Teljesen érthető, hogy izgulsz a tábor kezdése miatt. Beszéljük meg, pontosan mi aggaszt.” Az érzések elismerése és kimondása nem növeli a szorongást, éppen ellenkezőleg: segít a gyermeknek megértve érezni magát, ami gyakran csökkenti az érzelmi feszültséget és támogatja a problémamegoldást.
Készítsük fel a gyerekeket az új élményekre
Amikor csak lehet, segítsünk nekik előre megismerni, mi vár rájuk, például látogassunk el a tábor helyszínére az első nap előtt, vagy ismerkedjünk meg a táborvezetővel. Nézzük át együtt a programot, és helyezzünk el egy jól látható helyen egy vizuális napirendet vagy naptárt, amelyet a gyermek bármikor megnézhet. Beszélgessünk arról, mire számíthat a táborban, egy közelgő nyaraláson vagy családi összejövetelen. Minél ismerősebbnek tűnik valami, annál kevésbé fenyegetőnek érződik.
Találjuk meg az egyensúlyt a programok és a pihenés között
Sok család úgy érzi, hogy a nyár minden pillanatát hasznos vagy szórakoztató tevékenységekkel kell kitöltenie. Bár a táborok, a sport és más programok sok előnnyel járhatnak, a gyerekeknek pihenőidőre is szükségük van. Fontos, hogy jusson idő a kikapcsolódásra, a szabad játékra, valamint a családdal és barátokkal töltött időre. A kiegyensúlyozott napirend általában jobban támogatja az érzelmi jóllétet, mint a túlzsúfolt programterv.
Sok szülő arra összpontosít, hogy megszüntesse gyermeke szorongását. Bár ez érthető törekvés, a szorongás az emberi érzelmek természetes része, és nem lehet teljesen kiiktatni. Ehelyett érdemes abban segíteni a gyermeket, hogy bízzon saját képességében a kellemetlen érzések kezelésére. A gyerekek nem azért válnak ellenállóbbá és lelkileg erősebbé, mert soha nem szoronganak, hanem azért, mert megtapasztalják, hogy a szorongás ellenére is képesek továbbhaladni és sikeresen helytállni.