Érdekes kérdéssel fordultak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Egy levélíró arra volt kíváncsi, hogy vajon miért nem kaphatók ma már diabetikus élelmiszerek a boltokban. A szakértők válaszát a Nébih közösségi oldalán osztották meg, de az alábbiakban mi is összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a speciális élelmiszerek jelölésével kapcsolatban.
Már nem számít különlegesnek, ha valami cukormentes
Az úgynevezett különleges táplálkozási célú élelmiszerek körét sokáig egy uniós irányelv határozta meg. Ennek értelmében Magyarországon a szénhidrátanyagcsere-zavarban (cukorbetegségben) szenvedő fogyasztóknak szánt élelmiszereket a „diabetikus” termékkategórián belül forgalmazták. A Nébih tájékoztatása szerint azonban 2016-ban ez az uniós irányelv – és vele együtt a hazai jogszabály is – hatályát vesztette. Azóta tehát nem használható jogszerűen a „diabetikus” jelző az élelmiszereknél.
Ma is létezik külön kategória a „különleges” vagy „speciális” élelmiszerek részére. Ide soroljuk egyebek mellett a csecsemők és kisgyermekek számára készült tápszerek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, esetleg a teljes napi étrendet helyettesítő termékek is. Ebbe a körbe azonban már nem férnek bele a cukorbeteg fogyasztóknak szánt termékek.
Milyen feliratokat keressünk a termékeken?
A korábbi „diabetikus” élelmiszereket ma már „normál” élelmiszerekként kezelik, tehát alaposabban meg kell nézni a csomagolást, ha alacsony cukortartalmú vagy cukormentes termékeket vennénk. A Nébih szerint az összetevők listája és a tápértékjelölések (a szénhidráttartalom, azon belül is a cukortartalom információi) segíthetnek eligazodni. Emellett a gyártók önkéntesen feltüntethetnek a csomagoláson egyéb, a cukortartalomra vonatkozó jelzőket is, például azt, hogy „csökkentett cukortartalmú”, „light” vagy „cukormentes”.
