A Semmelweis Egyetem szakemberei a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázata és az idegbántalmak diabétesz előtti megjelenése között kerestek összefüggést. Mint az a felsőoktatási intézmény keddi közleményében olvasható, vegetatív és érzőidegrendszert érintő zavarok nemcsak cukorbetegeknél, hanem azoknál is kimutathatók, akik vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb, de még nem éri el a cukorbetegség kritériumát – ez az úgynevezett prediabétesz. Azt viszont mindeddig nem vizsgálták, hogy vajon a neuropátia jelei olyanoknál is észlelhetőek lehetnek-e, akik bár a cukorbetegség szempontjából közepes vagy magas kockázati csoport tartoznak, de ezzel együtt egészségesek.
„A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha azoknál keresünk neuropátiára utaló jeleket, akiknél a szénhidrát-anyagcsere megváltozását előidéző kockázati tényezők jelen vannak, de hivatalosan még nem beszélhetünk diabétesz előtti állapotról” – idézi a közlemény dr. Körei Annát, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusát, a Frontiers in Endocrinology című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzőjét. Hozzátette, ilyen rizikófaktor például a magas vérnyomás és a magas vérzsírértékek, amelyek cukorbetegeknél és a prediabétesz állapotában összefüggenek a neuropátia jelenlétével.
A kutatók a betegek kiválasztásához egy széles körben – háziorvosok és szakorvosok által itthon és világszerte – használt kockázatbecslő módszert alkalmaztak. A FINDRISK egy kérdőív, amely életmódbeli és egészségügyi tényezők alapján számítja ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy valakinél a következő 10 évben cukorbetegség alakuljon ki. „A kérdőív szív- és érrendszeri kockázati tényezőket néz, ugyanis az idegbántalom (neuropátia) mikrovaszkuláris szövődmény. Mivel laborvizsgálatok nélkül szűri a diabéteszt, a hagyományos teszteknél költséghatékonyabb és pontossága sem marad el tőlük” – magyarázta dr. Kempler Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának munkatársa, a tanulmány utolsó szerzője.
A FINDRISK a többi között rákérdez a válaszadó korára, testtömegindexére (BMI), gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokásaira, fizikai aktivitására, magas vérnyomásra, haskörfogatra, illetve a családban előforduló 2-es típusú cukorbetegségre egyaránt. A válaszok alapján pedig 0 és 20+ pont között értékeli a válaszadót. Azoknál, akik a legmagasabb pontszámot kapják, 50 százaléka az esélye annak, hogy a következő 10 évben cukorbetegség alakul ki. „A kutatásban azokra fókuszáltunk, akiknél az érték 12 pont felett volt, de nem cukorbetegek, illetve nincs jelen a cukorbetegséget megelőző állapot sem” – magyarázta Kempler professzor. A 12 pont fokozott kockázatot jelent: az ezt elérőknél érdemes további laborvizsgálatokkal igazolni a diabétesz kockázatát.
„Az így kiválasztott résztvevőknél egyértelmű neuropátiás eltérést ritkán találtunk, ugyanakkor a normál tartományon belül sokszor, főként az autonóm paraméterekben az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva minimális beszűkülést észleltünk, amely a – diabétesz vagy prediabétesz definícióját ki nem merítő – magasabb vércukorértékekkel is összefüggött” – mondta el dr. Körei Anna. Kitért rá, az érintettek egészségi állapotát feltétlenül fontos nyomon követni. „Az sem mindegy, miből adódik a 12 feletti pont” – mutatott rá dr. Kempler Péter. „Bizonyos paramétereken, például életkor vagy a cukorbetegség előfordulása a családban, nem lehet változtatni. Azonban az olyan életmódbeli tényezőkön, mint a túlsúly, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya vagy a magas vérnyomás, igen” – húzta alá. Mint mondja, az aktív(abb) életmód és a testsúlycsökkentés különösen hatékony lehet a korai időszakban.
A professzor szerint a kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással akár visszafordítható, az előrehaladott állapot kezelése viszont nagymértékben függ a szénhidrát-anyagcserétől. „Célunk nemcsak a szénhidrát-anyagcsere zavara, hanem az annak kockázatával érintett egyének minél korábbi beazonosítása. Emellett fontos a rizikófaktorok (magas vérnyomás, elhízás, koleszterin) célértékre kezelése életmódváltással vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, hogy a diabétesz kialakulását és annak szövődményeit megelőzzük” – fogalmazott dr. Körei Anna.
