A cukorbetegek így ehetnek gyümölcsöket

A bogyós gyümölcsök szabadon fogyaszthatóak, ezzel szemben banánt csak ritkán érdemes majszolni. De milyen gyümölcsöket ehet még egy cukorbeteg, és melyikkel kell vigyáznia?

"Soha nem eszek gyümölcsöket, mert túl sok cukor van bennük" - ez az egyik olyan mondat, amit Anna Panzarella dietetikus a leggyakrabban hall a klienseitől. Mint azt a webMD-n megjelent cikkében hangsúlyozza, az, hogy az emberek így viszonyulnak a gyümölcsökhöz, aggodalomra ad okot: bár tény, hogy tartalmaznak természetesen előforduló cukrokat, tele vannak értékes vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal is, aminek köszönhetően számos jótékony hatással bírnak. Azt is fontos tudni, hogy nem minden gyümölcsnek ugyanakkora a cukortartalma: van, amelyikben több a cukor, és van, amelyiknek a rosttartalma kiemelkedő, így segítheti mérsékelni a cukor vércukorszintre kifejtett hatását. Panzarella szerint ezért jobb választás a gyümölcs a feldolgozott élelmiszereknél vagy mesterséges édesítőknél, ha valami édesre vágyunk.

Cukornbetegség esetén sem kell lemondanunk a gyümölcsökről.
Cukornbetegség esetén sem kell lemondanunk a gyümölcsökről. Fotó: Getty Images

Mit együnk?

Azoknak, akik diabétesszel élnek, vagy egyszerűen csak odafigyelnek vércukorszintjük kiegyensúlyozottságára, a szakember a következő gyümölcsöket ajánlja:

  • bogyós gyümölcsök: szinte az összesnek alacsony a glikémiás indexe, emellett vitaminokban, antioxidánsokban gazdagok. Joghurtba keverve, zabkásával fogyasztva vagy proteinshake-ben is nagyon ízletesek.
  • citrusfélék: az olyan gyümölcsökben, mint a narancs vagy a grapefruit, sok a rost, ami segít avércukorszintnormalizálásában. Emellett remek C-vitamin-források, így támogatják azimmunrendszeregészséges működését.
  • körte: egy közepes körtében 6 gramm rost van, ez 50 év alatti nők esetében 24 százaléka a napi ajánlott mennyiségnek. A körte egyébként szuper nassolnivaló lehet, ha éppen úton vagyunk.
  • alma: szintén egy rostdús gyümölcs, ami jól illik az olyan egészséges fehérjeforrásokhoz, mint a magvak vagy a sajt. Az almáról azt is érdemes tudni, hogy a belekben élő "jó" baktériumokat is táplálja.
  • csonthéjasok: a nektarin, a szilva vagy a barack alacsony glikémiás indexű, ha frissen fogyasztjuk.
  • szőlő: sokan ódzkodnak tőle, mert édesnek találják, ám ha mértékkel fogyasztjuk (kb. 15 szem elég belőle), anélkül élvezhetjük pozitív egészségügyi hatásait, hogy ártanánk magunknak. A szőlő rostban és B6-vitaminban gazdag, ezért segíti az agy helyes működését.

Mit ne együnk?

Vannak olyan gyümölcsök is, amelyeknek magasabb a glikémiás indexe. Bár nem kell kizárnunk ezen finomságokat az étrendünkből, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaznak, ritkán, a kellő óvatossággal fogyasszuk, int Panzarella. Ilyen a banán, az ananász, a mangó vagy a szárított gyümölcsök.

Mire figyeljünk még?

Cukorbeteg? Ezt egye reggelire - részletek itt.

A szakember szerint minden gyümölcsnél fontos, hogy mennyit fogyasztunk belőle, illetve, hogy mivel párosítjuk. Egy étkezéskor csak egy adag gyümölcsöt együnk, hogy elkerüljük a túlzott szénhidrátbevitelt - közben persze figyeljünk az adott étkezéskor elfogyasztott egyéb szénhidrátforrásokra is! Ha például pirítóst, banánt és egy pohár gyümölcslevet reggelizünk, biztosan megugrik a vércukorszintünk. Ezzel szemben a görög joghurt néhány szelet ananásszal, vagy a fehérjeturmix friss mangóval jó választás lehet: bár az ananásznak és a mangónak magasabb a glikémiás indexe, és adagonként több szénhidrátot tartalmaznak, mint más gyümölcsfajták, a görög joghurtban vagy a fehérjeporban lévőfehérjesegíthet mérsékelni a cukor hatását, magyarázza a szakember.

Érdemes vigyázni a gyümölcslevekkel is, mondja Panzarella. Az igaz, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, de az elkészítési folyamat során szinte teljesen elvész a rosttartalmuk, ennek okán megemelhetik a vércukorszintet. Tehát míg egy narancs elfogyasztása csak minimális hatással van a vércukorszintre, egypohárnyi, több narancsból készült narancslé elfogyasztása már károsabb lehet. Ha nem akarunk lemondani a gyümölcslevekről, próbáljuk meg kombinálni a zöldségeket, gyümölcsöket: az alma, kelkáposzta, spenót, uborka, petrezselyem és/vagy a répa például jól működhet együtt. Ügyeljünk az adag méretére is - egy félcsészényi gyümölcslé tekinthető egy adagnak. Az is jó megoldás, ha a gyümölcslevet valamilyen fehérjeforrással vagy egészséges zsírral párosítjuk, akár keményre főtt tojással vagy maroknyi dióval.

Cikke végén Panzarella megjegyzi: természetesen a gyümölcsök vércukorszintre gyakorolt hatását úgy tudjuk a legjobban megfigyelni, ha elfogyasztásuk után megmérjük a vércukorszintünket. Így kitapasztalhatjuk, mivel tudunk tenni az egészségünkért.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)