"Soha nem eszek gyümölcsöket, mert túl sok cukor van bennük" - ez az egyik olyan mondat, amit Anna Panzarella dietetikus a leggyakrabban hall a klienseitől. Mint azt a webMD -n megjelent cikkében hangsúlyozza, az, hogy az emberek így viszonyulnak a gyümölcsökhöz, aggodalomra ad okot: bár tény, hogy tartalmaznak természetesen előforduló cukrokat, tele vannak értékes vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal is, aminek köszönhetően számos jótékony hatással bírnak. Azt is fontos tudni, hogy nem minden gyümölcsnek ugyanakkora a cukortartalma: van, amelyikben több a cukor, és van, amelyiknek a rosttartalma kiemelkedő, így segítheti mérsékelni a cukor vércukorszintre kifejtett hatását. Panzarella szerint ezért jobb választás a gyümölcs a feldolgozott élelmiszereknél vagy mesterséges édesítőknél, ha valami édesre vágyunk.
Mit együnk?
Azoknak, akik diabétesszel élnek, vagy egyszerűen csak odafigyelnek vércukorszintjük kiegyensúlyozottságára, a szakember a következő gyümölcsöket ajánlja:
- bogyós gyümölcsök: szinte az összesnek alacsony a glikémiás indexe, emellett vitaminokban, antioxidánsokban gazdagok. Joghurtba keverve, zabkásával fogyasztva vagy proteinshake-ben is nagyon ízletesek.
- citrusfélék: az olyan gyümölcsökben, mint a narancs vagy a grapefruit, sok a rost, ami segít avércukorszintnormalizálásában. Emellett remek C-vitamin-források, így támogatják azimmunrendszeregészséges működését.
- körte: egy közepes körtében 6 gramm rost van, ez 50 év alatti nők esetében 24 százaléka a napi ajánlott mennyiségnek. A körte egyébként szuper nassolnivaló lehet, ha éppen úton vagyunk.
- alma: szintén egy rostdús gyümölcs, ami jól illik az olyan egészséges fehérjeforrásokhoz, mint a magvak vagy a sajt. Az almáról azt is érdemes tudni, hogy a belekben élő "jó" baktériumokat is táplálja.
- csonthéjasok: a nektarin, a szilva vagy a barack alacsony glikémiás indexű, ha frissen fogyasztjuk.
- szőlő: sokan ódzkodnak tőle, mert édesnek találják, ám ha mértékkel fogyasztjuk (kb. 15 szem elég belőle), anélkül élvezhetjük pozitív egészségügyi hatásait, hogy ártanánk magunknak. A szőlő rostban és B6-vitaminban gazdag, ezért segíti az agy helyes működését.
Mit ne együnk?
Vannak olyan gyümölcsök is, amelyeknek magasabb a glikémiás indexe. Bár nem kell kizárnunk ezen finomságokat az étrendünkből, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaznak, ritkán, a kellő óvatossággal fogyasszuk, int Panzarella. Ilyen a banán, az ananász, a mangó vagy a szárított gyümölcsök.
Mire figyeljünk még?
A szakember szerint minden gyümölcsnél fontos, hogy mennyit fogyasztunk belőle, illetve, hogy mivel párosítjuk. Egy étkezéskor csak egy adag gyümölcsöt együnk, hogy elkerüljük a túlzott szénhidrátbevitelt - közben persze figyeljünk az adott étkezéskor elfogyasztott egyéb szénhidrátforrásokra is! Ha például pirítóst, banánt és egy pohár gyümölcslevet reggelizünk, biztosan megugrik a vércukorszintünk. Ezzel szemben a görög joghurt néhány szelet ananásszal, vagy a fehérjeturmix friss mangóval jó választás lehet: bár az ananásznak és a mangónak magasabb a glikémiás indexe, és adagonként több szénhidrátot tartalmaznak, mint más gyümölcsfajták, a görög joghurtban vagy a fehérjeporban lévő fehérje segíthet mérsékelni a cukor hatását, magyarázza a szakember.
Érdemes vigyázni a gyümölcslevekkel is, mondja Panzarella. Az igaz, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, de az elkészítési folyamat során szinte teljesen elvész a rosttartalmuk, ennek okán megemelhetik a vércukorszintet. Tehát míg egy narancs elfogyasztása csak minimális hatással van a vércukorszintre, egypohárnyi, több narancsból készült narancslé elfogyasztása már károsabb lehet. Ha nem akarunk lemondani a gyümölcslevekről, próbáljuk meg kombinálni a zöldségeket, gyümölcsöket: az alma, kelkáposzta, spenót, uborka, petrezselyem és/vagy a répa például jól működhet együtt. Ügyeljünk az adag méretére is - egy félcsészényi gyümölcslé tekinthető egy adagnak. Az is jó megoldás, ha a gyümölcslevet valamilyen fehérjeforrással vagy egészséges zsírral párosítjuk, akár keményre főtt tojással vagy maroknyi dióval.
Cikke végén Panzarella megjegyzi: természetesen a gyümölcsök vércukorszintre gyakorolt hatását úgy tudjuk a legjobban megfigyelni, ha elfogyasztásuk után megmérjük a vércukorszintünket. Így kitapasztalhatjuk, mivel tudunk tenni az egészségünkért.
