A kánikula érkezésével jobban kell vigyáznunk, ha sokáig a szabadban, a napon tartózkodunk, mivel ez több egészségügyi problémát is okozhat, például napszúrást. Napszúrásról akkor beszélünk, amikor fejfedő nélkül hosszabb ideig a napon tartózkodunk. Ilyenkor a napfénynek kitett hajas vagy haj nélküli fejbőr felhevül, és az így kialakult hőhatás izgalomba hozza az agyhártyát. Bár bárki kaphat napszúrást, a gyerekek és az idősek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel a hajuk kevesebb vagy vékonyabb szálú, épp ezért kevésbé védi a fejet a nap hatásaitól. Ugyanezen okból a kopasz vagy kopaszodó felnőtteket is gyakran érinti a probléma.
Nagyon figyeljünk a gyerekekre
A napszúrás kialakulása attól is függ, hogy mennyi ideig tartózkodunk napon, illetve hogy mikor. 11 és 15 óra között, amikor a legerősebb a napsugárzás, hamarabb is észlelhetjük a tüneteket. Ha a gyermek fejfájásra, rossz közérzetre, szédülésre, hányingere panaszkodik, akkor vigyük hűvös, nyugodt helyre, tegyünk a homlokára vizes borogatást. Szükség esetén adhatunk neki fájdalomcsillapítót, valamint figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Ha többszöri hányás, nem múló fejfájás lépne fel, és az általános közérzete sem javulna, forduljunk orvoshoz!
A napszúrás enyhe formájában általában magától, különösebb kezelés nélkül elmúlik. Ha viszont nagyobb hőtermelés érte a szervezetet, eszméletvesztés, akár kóma is felléphet.
Így előzhetjük meg
Kis odafigyeléssel csökkenthetjük annak az esélyét, hogy gyermekünk napszúrást kapjon:
- Kerüljük a direkt napfényt 11-15 óra között!
- Viseljünk sapkát, szellős, világos ruhát!
- Használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet!
- Figyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra!
A fényvédőkkel kapcsolatban fontos, hogy legalább 50-es faktorút használjunk, illetve mind az UVA-, mind az UVB-sugárzás ellen védjen. Az UVB-sugárzás felelős a barnulásért és a leégésért, az UVA pedig a bőr mélyebb rétegeibe hatol, és a sejtek öregedését gyorsítja. Mindkettő rákkeltő hatású.