Mutáns fejtetvek jelentek meg
Egyelőre csak az Egyesült Államokból jelezték, hogy az ott élő egyedek többsége genetikai mutációkkal vált ellenállóvá a bolti tetűirtó szerekkel szemben. Azaz egyre kevesebb szer áll rendelkezésre, amivel harcolni lehet ellenük.
h i r d e t é s
A vérszívó paraziták 48 vizsgált államból 42-ben átlagosan három genetikai mutációt hordoztak, és ezek miatt a népszerű tetűirtók hatástalanok velük szemben. John Clark, a Massachusetts Amherst Egyetem vegyésze éppen ezért vágott bele a tetűirtó mérgek kutatásába, mert egyre több ismerőse panaszkodott, hogy nem tudott megszabadulni a kellemetlen parazitától.
A tetű ellen használt mérgek izombénulást, és végül a rovat halálát okozzák. Az állat DNS-e azonban úgy módosult, hogy túlélje a gyilkos kezelést. Igazából semmi meglepő nincs abban, hogy a tetű ellenállóvá vált az ellene bevetett permetrinnel és piretrinnel szemben. Ezeknek a szereknek ugyanis már több mint háromszáz rovarfaj ellenáll - mondta Clark. Elmondta, hogy vannak olyan új szerek, amelyek elintézik az élősködőket, de az ellenük vívott háborút még nem nyertük meg.

Egyre kevesebb szer irtja ki a fejtetveket
Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, és ez alól Magyarország sem kivétel. A nemzetközi és hazai epidemiológiai tapasztalatok szerint a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik.
A fejtetü már több mint 1,7 millió éve élősködik rajtunk, s szívja fejbőrünk vérét. Megszabadulni tőle pedig meglehetősen nehezen lehet. Pár bevált módszer azonban van rá. Részletek!
Magyarországon legutóbb a hetvenes-nyolcvanas években okozott jelentős gondot a fejtetvesség, s napjainkban ismét emelkedő trend észlelhető. Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztalják az előfordulását, járványszerűen pedig elsősorban gyermekközösségben léphet fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.
A tetvesség erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!