Mutáns fejtetvek jelentek meg

A vérszívó paraziták 48 vizsgált államból 42-ben átlagosan három genetikai mutációt hordoztak, és ezek miatt a népszerű tetűirtók hatástalanok velük szemben. John Clark, a Massachusetts Amherst Egyetem vegyésze éppen ezért vágott bele a tetűirtó mérgek kutatásába, mert egyre több ismerőse panaszkodott, hogy nem tudott megszabadulni a kellemetlen parazitától.

A tetű ellen használt mérgek izombénulást, és végül a rovat halálát okozzák. Az állat DNS-e azonban úgy módosult, hogy túlélje a gyilkos kezelést. Igazából semmi meglepő nincs abban, hogy a tetű ellenállóvá vált az ellene bevetett permetrinnel és piretrinnel szemben. Ezeknek a szereknek ugyanis már több mint háromszáz rovarfaj ellenáll - mondta Clark. Elmondta, hogy vannak olyan új szerek, amelyek elintézik az élősködőket, de az ellenük vívott háborút még nem nyertük meg.

Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, és ez alól Magyarország sem kivétel. A nemzetközi és hazai epidemiológiai tapasztalatok szerint a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik.

Magyarországon legutóbb a hetvenes-nyolcvanas években okozott jelentős gondot a fejtetvesség, s napjainkban ismét emelkedő trend észlelhető. Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztalják az előfordulását, járványszerűen pedig elsősorban gyermekközösségben léphet fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.

A tetvesség erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.