A rühesség (scabies) erős viszketéssel járó ragályos bőrbetegség, amit az atkák családjába tartozó élősködő állat, a rühatka okoz. A hámparazita a bőr felületével párhuzamosan fúrja be magát a felső rétegébe, és az így létrejövő járatokba, úgynevezett atkamenetekbe petéket rak.
A tünetek lappangási ideje több hét
Leginkább a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj környékén, a mellbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén telepszenek meg és szaporodnak el. Főként olyan helyen, ahol igen vékony a szaruréteg, nincs sok szőrtüsző, így könnyen juthat levegőhöz és a táplálékául szolgáló hámsejtekhez. Az atkák a zsírosabb arc- és fejbőrt kerülik, de kisgyermek és csecsemő esetén a fejbőr is fertőződhet.
A rühatka főként közvetlen érintkezéssel terjed át emberről emberre, leggyakoribb tünetek közé tartozik az intenzív viszketés, ami különösen az ágyban jelentkezik, az atkák ugyanis éjjel a legaktívabbak, ilyenkor vándorolnak a járatokban. Mindazonáltal, a fertőzés tüneteinek lappangási ideje több hét, mire a petékből kikelnek a lárvák , és a szervezet allergiás reakciója meg nem jelenik az elszaporodott élősködők ürülékére válaszul.
Ahogy a rühatka, úgy a nőstény által fúrt járat sem látható szabad szemmel, ám a vékony hámmal fedett, vagy tartós nyomásnak kitett bőrterületeken (például ülőgumók) apró vöröses pontszerű kiütések jelenhetnek meg, amik az erős viszketés miatt hamar pörkössé válnak. Elhúzódó fertőzés esetén leginkább a hajlatokban barnásvörös, borsószemnyi, bőr alatti csomók is kialakulhatnak. Kiterjedt rühesség esetén az egész testfelszínt boríthatják az elvakart tetejű, pár milliméteres kiütések. Mindazonáltal, a jó higiénéjű és kevésbé érzékeny fertőzötteknél a bőrön látható tünetek minimálisak, szinte csak az esténként fokozódó viszketés hívja fel a figyelmet az élősködők jelenlétére.
Másodlagos bőrgyulladás is kialakulhat
Az elvakart bőrterületek másodlagos, bakteriális felülfertőződésével is számolni kell, erre elsősorban gyermekek, legyengült ellenálló-képességű betegek, illetve a nem megfelelő tisztasági körülmények esetén kell számítani. Az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése bőrgyógyászt igényel, és sokszor hosszú időt vesz igénybe. Akárcsak a kezelés túlzásba vitele során kialakuló, szintén másodlagos bőrgyulladás (irritatív dermatitis), mely kipirosodott, gyulladt foltokkal, erős viszketéssel jár.
Csecsemők és kisgyerek esetén az atkás bőrragály tünetei eltérnek a felnőttekétől. Ebben az életkorban a hámréteg ugyanis sokkal vékonyabb, így a jellegzetes ujjközök mellett a tenyerek, a talpak és a hajas fejbőr is érintett lehet. Ráadásul az élősködők gyorsabban terjednek szét, így akár az egész testet ellephetik a viszkető, könnyen szövődményes bőrkiütések . Főként idősebb korban a sikeres kezelés ellenére, a teljes atkátlan bőrben olykor a viszketés továbbra is fennáll (postscabieses pruritus). További maradványtünet többek között a scabieses csomók hátramaradása.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben a tünetek tartósan nem szűnnek meg, vagy az erőteljes viszketés visszatér, illetve további, új tünetek jelentkeznek, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, valamint a teljes kezelést meg kell ismételni. Mivel a rühatka-fertőzés emberről-emberre terjed, és lappangási ideje több hét is lehet, az együtt élő családtagok egyidejű kezelése mindig szükséges, függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik, vagy sem.
