Hogy szaporodik az emberi rühatka?
Az emberi rühatka (Sarcoptes scabiei var. hominis) egy 0,3-0,5 milliméter nagyságú, szabad szemmel nem látható pókidomú parazita. Az idegen gazdán csak átmenetileg tartózkodó rühatka hímje inkább a bőr felszínének mélyedéseiben húzódik meg, míg nősténye kizárólag az ember finom bőrfelületek hámjában, a bőr felső részében telepszik meg, főként olyan helyen, ahol igen vékony a szaruréteg, nincs sok szőrtüsző, így könnyen juthat levegőhöz és a táplálékául szolgáló hámsejtekhez.
Itt 5-10 mm hosszú, zegzugos járatokat fúr, ezekben fejlődik és petéit is itt helyezi el. A petéből egy hét alatt kel ki a lárva, 4-6 hét alatt a hímek egy, a nőstények két vedlés után válnak ivaréretté. Szaporodásuk kezdetben igen gyors, azonban az emberi szervezet által, a fertőzésre válaszul termelt ellenanyagok egy idő múlva lelassítják ezt a folyamatot.
Meddig maradnak életben?
A fizikai és kémiai behatások iránt igen érzékeny élősködő a bőrről lekerülve száraz levegőn csak 1-2, nedves ruhán azonban akár 10 napig is életben marad. Ezért érdemes a törölközőt és az ágyneműt mindig alaposan kiszellőztetni és rendszeresen tisztítani. Az állatokon előforduló, az emberen élősködőhöz igen hasonló rühatkák az embert csak kivételes esetben fertőzik meg.
Kit veszélyeztet a rühesség?
A rühesség (scabies) a leggyakrabban olyan bőrfelületeken jelentkezik, amelyek egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumóknál telepednek meg a legszívesebben a paraziták. Egyúttal a járatok elterjedtek még a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban. A viszketés a farpofák alsó részén a legerősebb.
Az atka a világon mindenhol megtalálható, és mindenkit megfertőzhet életkorra, szociokulturális helyzetre való tekintet nélkül. Az utóbbi évek népegészségügyi jelentései szerint a rühes esetek előfordulási aránya a korábbi évekhez viszonyítva jelentős emelkedést mutatott, egyes megyékben időseket, illetve pszichiátriai betegeket ellátó otthonokban már járványos jelleget öltött, de a gyermekközösségekben (óvodákban, általános iskolában, kollégiumban) előfordult esetek mértéke is figyelemre méltó. Az egy évtizeddel ezelőtti esztendők mindössze 0,2-0,4 százalékos scabiosis-fertőzöttségi értékeit követően az utóbbi években a kezelt rühes személyek aránya elérte a 4,5 százalékot is. Fontos tudni, hogy az emberi rühatka fertőző megbetegedést nem terjeszt!
