A véralvadásgátlók igen fontos szerepet töltenek be az életveszélyes vérrögök prevenciójában és a trombózis terápiájában. Vannak viszont, akik csak vonakodva alkalmazzák – ennek főleg az az oka, hogy sok a készítményekkel kapcsolatos hamis hiedelem. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadás-specialistája összeszedte a véralvadásgátlókkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
Hígítja a vért
A véralvadásgátlókat sokszor nevezik vérhígítóknak – ez okozza a legtöbb tévedést, a készítmények ugyanis nem hígítják a vért, annak viszkozitása nem változik. A véralvadási kaszkádra hatnak, ami által megakadályozzák a fokozott vérrögképződést, és így a trombózist. Az, hogy sérüléskor esetleg erősebben vérzünk, nem amiatt van, mert a vér túlságosan híg, hanem mert lassabban alvad, mivel a véralvadásgátlók a vérzékenység/véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják.
Könnyen elvérezhetünk
Sokan tartanak attól, hogy ha véralvadásgátlót szednek, akkor egy esetleges balesetnél könnyen elvérezhetnek; vagy nagyobb vérvesztéssel kell számolniuk, amikor például fogászati kezelésen vesznek részt. Ez utóbbi esetben lehet előre gondolkozni, ugyanis a kezeléstől függ, hogy mit is kell tenni a véralvadásgátló-terápiában. Ha nem invazív a fogászati kezelés, akkor ugyanúgy folytathatjuk a gyógyszert, ám ha komolyabb beavatkozás szükséges, indokolt lehet a terápia ideiglenes felfüggesztése. Ezért előtte mindenképpen tájékoztassuk orvosunkat, fogorvosunkat.
Bár nem tervezett műtét, baleset esetén természetesen nincs lehetőség előre tervezni, az elvérzéstől nem kell tartanunk. Ilyenkor az orvos úgynevezett antidotumot ad, amely semlegesíti a véralvadásgátló hatását, ráadásul, ha szükséges, lehetőség van olyan alvadási faktorok pótlására is, amelyek még inkább segítik az alvadást.
Nem ehetünk K-vitamin-tartalmú ételeket
Igaz, hogy ha valaki régebbi típusú véralvadásgátlót szed (kumarinszármazék), akkor oda kell figyelnie a K-vitamin bevitelére. De ez nem azt jelenti, hogy nem ehet olyan ételeket, amelyekben megtalálható az említett vitamin (a narancs, a málna és a brokkoli például igen nagy mennyiségben tartalmazza). A lényeg csupán az, hogy naponta csaknem azonos mennyiségű K-vitamint juttassunk be a szervezetünkbe.
Az aszpirin megvéd
Ez attól függ, hogy mitől. Az artériás trombózis ellen valóban hatásos lehet (szívinfarktus, stroke), hiszen gátolja a vérlemezkék összecsapódását. Viszont ezzel kapcsolatban érdemes tisztában lenni két dologgal: az egyik, hogy igen sokaknál van ún. aszpirinrezisztencia vagy ún. Non-responderség, amikor a szer nem képes megfelelően kifejteni a hatását, így az artériában vérrög alakulhat ki. A másik, hogy az aszpirin csakis az artériás trombózis ellen véd, a vénákban kialakuló mélyvénás trombózis ellen viszont nem, mivel akkor a vérrögök más úton képződnek.
NOAC alkalmazása esetén általában nincs szükség laboratóriumi ellenőrzésre
Extrém testsúly vagy egyéb súlyos betegség (pl. vesebetegség)
esetén néha mérni kell a plazmaszintet. Továbbá, bár NOAC szerek (új típusú véralvadásgátlók) szedésekor az INR érték ellenőrzésre
valóban nincs szükség – szemben a kumarinszármazékok alkalmazásával –, pár vizsgálatot azért érdemes elvégezni. Fontos
például a vese- és májfunkciók vizsgálata, valamint a hemoglobin
mennyiségének mérése is. Ezeket célszerű minimum évente egyszer ellenőriztetni,
mivel befolyásolhatják a terápiát – javasolta prof. Blaskó György.
,
