Parkinson-kórhoz vezet a felnőttkori migrén?

Azon középkorú felnőttek, akik aurás migréntől szenvednek, kétszer olyan esélyesek a Parkinson-kórra vagy más mozgásszervi megbetegedésekre életük későbbi szakaszában - állítja a Neurology szaklapban megjelent kutatás.

Parkinson-szindróma bármely életkorban előfordulhat, az ismeretlen eredetű ("idiopátiás") Parkinson-kór viszont az idős, 60 év feletti emberek betegsége, bár az esetek 5-10 százalékában az első tünetek már 30-40 éves kor között megmutatkozhatnak. Férfiaknál valamivel gyakoribb. Tudjon meg többet a betegségről ! A WHO felmérései szerint a migrének számítanak a leggyakoribb agyi problémának mindkét nemnél. A migrén "aurássága" azokat az érzéseket és szimptómákat foglalja össze, amelyek röviddel a migrén előtt illetve aközben történnek: az érintettek körülbelül egyharmada képes megbecsülni, hogy mikor üt be a migrén , mivel vizuális zavarok kapcsolódnak hozzá: villogó fények, cikázó vonalak, esetleg időleges látászavar.

A kutatók több mint ötezer embert követtek 25 éven át, akiket eredetileg egy szívbetegséggel kapcsolatos kutatásba vontak be Izlandon. A 33 és 65 év közti embereket középkorukban kérdezték meg esetleges migrénjükkel kapcsolatban, 25 évvel később pedig új kérdéseket tettek fel nekik: többek között Parkinson-kórral és ennek egyik kötődő rendellenességével, az RLS-sel (Nyugtalan lábak szindróma) kapcsolatban. Bár az eredmények a résztvevők saját elmondásain alapulnak, ezeket természetesen összevetették orvosi adataikkal és gyógyszerszedési szokásaikkal is.

A migrénes és nem migrénes résztvevőket összevetve az derült ki, hogy az aurás migrénben szenvedőkben kétszer olyan nagy eséllyel alakul ki Parkinson-kór életük későbbi szakaszában, emellett nagyobb esélyük van kapcsolódó szimptómák kialakulására is. A nem aurás migrénben szenvedőkben is van esély az ilyen Parkinson-szerű szindrómák kialakulására, de ez az esély alacsonyabb - nyilatkozta Ann Scher, a tanulmány szerzője. Mindezek ellenére Scher kijelentette: a Parkinson-kór tényleges kockázata számunkra akkor, ha migrénünk van, még mindig eléggé alacsony.

Mindezen felfedezéseket természetesen további kutatásokkal kell folytatni, hiszen Scher és csoportja még mindig nem tudja, milyen mechanizmusok révén kötődik a migrén a Parkinson-kórhoz . Esélyes az, hogy mind a migrénnek, mind pedig a Parkinsonnak közös genetikai kockázati tényezője van, de okozhatja a problémát korábbi fejsérülés is.

Dr. Michael S. Okun, a National Parkinson Foundation igazgatója szerint dopamintermelési problémák vagy az agy dopaminreceptorainak sérülése is vezethet hasonló eredményekhez, illetve esélyes lehet még az is, hogy az agy főként mozgással kapcsolatos területein olyan fémlerakódások lehetnek, amelyek később Parkinsonhoz vezethetnek. Okun azt is megjegyezte: mivel a Parkinson-kórhoz hasonló szimptomákkal jelentkeznek, így mindenképpen több kutatásra van szükség, hogy a szakmai kételyeket el lehessen oszlatni.