Mit tudunk az emberi testszagról?

Az ujjlenyomathoz hasonlóan minden embernek egyedi a testszaga is, amely életünk során többször is megváltozhat, illetve akár betegségeket is jelezhet.

A testszag egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt általában az emberi testből származó természetes kipárolgásokat értjük. Ide tartozik a bőrünk, a hónaljunk, a lábunk, az intim területek, a köldök, a fülek mögötti rész és a fejbőr szaga is. Ez mindenkinél más illatú és egyedi - nem véletlenül szokták a testszagot az ujjlenyomathoz hasonlítani. Testszagunkat sok minden befolyásolhatja: a hormonok, az általunk fogyasztott ételek, a gyógyszereink vagy akár bizonyos betegségek is.

Az ember testszaga közel olyan egyedi, mint az ujjlenyomata. Fotó: Getty Images
Az ember testszaga közel olyan egyedi, mint az ujjlenyomata. Fotó: Getty Images

Kétféle verejtékmirigyünk van

Az emberi test verejtékezéséért kétféle mirigy felel: az apokrin és az ekkrin mirigyek. Az előbbiek a pubertás alatt kezdenek el működni, és hormonális hatásra termelnek váladékot. Ez ugyanúgy szagtalan, mint az ekkrin mirigyek váladéka, de ha hosszabb ideig levegővel érintkezik, az apokrin mirigyek által termelt váladék szaga erőteljes és kellemetlen is lehet. Az ekkrin mirigyek ezzel szemben főleg a testhő szabályozása miatti folyadékleadásban játszanak fontos szerepet, ezeknek a váladékát nem hozzák összefüggésbe a testszaggal a tudósok.

Az izzadás szagtalan, miért érezzük mégis a testszagot?

Maga a verejték tehát egy szagtalan váladék. Amikor megérezzük valakinek a testszagát - ez lehet édes, savanykás, csípős vagy hagymára emlékeztető -, akkor nem is maga az izzadtság áll a háttérben, hanem azok a gyorsan szaporodó baktériumok, amelyek lebontják. Az izzadás mennyisége egyébként nem feltétlenül függ össze a testszag erősségével: előfordul, hogy valaki alig izzad, de kellemetlen a szaga, illetve az is, hogy erős verejtékezés ellenére sem csavarja meg az orrunkat a másik ember közelsége.

A testszagunk is változik

Ahogy mi, emberek is különböző életszakaszokon megyünk át, úgy változik a testszagunk is. A serdülőkorban működésbe lépő hormonok aktiválják az említett apokrin verejtékmirigyeket, így az addig csak szagtalan izzadtsággal találkozó fiataloknak meg kell ismerkedniük a "felnőttes" izzadtságszaggal is. Érdemes már ekkor fokozottabb gondot fordítani a tisztálkodásra, amelyet ugyanakkor túlzásba sem szabad vinni: reggel és este szappanos vizes mosakodás a hajlatokban bőven elegendő, illetve el lehet kezdeni a tiniknek szánt higiéniai termékekkel való ismerkedést. Később pedig a hónalj szőrtelenítését is, amely segíthet lassítani a verejtékezést, ezáltal a baktériumok később tudnak elszaporodni a területen, így mérséklődhet az izzadtságszag is.

A testszag változhat elhízás esetén, de terhesség alatt, illetve a szülés után is. Ennek hátterében a hormonális változások állnak. A szoptatás alatt szintén megváltozhat az illatunk, ami a tudósok szerint az anyatejen túl a mellbimbó körüli mirigyek által kibocsátott illatos váladéknak is köszönhető. Ezek a szülés után kezdenek el működni, és a szakértők szerint az újszülöttek erre reagálnak már rögtön az első pillanatokban. De néha nem is kell ilyen fontos változásokra gondolni: rövid távon akár a táplálkozásunk is hathat a testszagunkra. Ha például több fehérjét, hagymát, fokhagymát vagy csípős ételeket fogyasztunk, azt a kipárolgásunk is jelezni fogja a környezetünk felé.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha hirtelen változást érzékelünk a testszagunkban, és ennek nincs köze az életmódunkhoz, akkor érdemes jobban odafigyelni a jelenségre, és ha nyugtalanító, akkor felkeresni az orvost. A megváltozott testszag ugyanis betegségeket is jelezhet, a többi közt pajzsmirigy-túlműködést, vese- vagy májproblémát, illetve diabéteszt is. Szintén érdemes orvoshoz fordulni, ha éjszakánként erős izzadást tapasztalunk, illetve ha időnként erős izzadási rohamok törnek ránk. Mindenképp hívjuk fel a háziorvost akkor is, ha hideg verejtékezéstől szenvedünk, vagy ha az izzadás már a hétköznapi életünkre is rányomja a bélyegét.

A háziorvos valószínűleg bőrgyógyászhoz vagy endokrinológushoz fog tovább irányítani. Először azt kell kideríteni, hogy mi okozza a fokozott izzadást. Ha betegség áll mögötte, akkor azt kell kezelni, de ha nem ez a helyzet, akkor magával az izzadással kell felvenni a harcot. Ez többféleképpen történhet bőrgyógyászati és izzadásgátló készítményektől kezdve a verejtékmirigyeket roncsoló botox injekción át a verejtékmirigyek műtéti eltávolításáig. Természetesen ez a legvégső megoldás, és az esetek többségében nem kell eddig elmenni – az erős testszag kérdése megoldódik a kiváltó ok, például egy betegség kezelésével.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +36 °C
Minimum: +13, +23 °C

A napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, ezekből helyenként zápor, zivatar kialakulására kell készülni. Mérsékelt lesz az északi szél, 31, 36 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Vasárnap nem érkezik front, ismét az országos kánikula jelenti a veszélyt. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, magas a kiszáradás veszélye. Többeknél migrén léphet fel, csökken a koncentrálóképesség. Megszaporodhatnak az emésztési problémák. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakul. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)