A koleszterincsökkentők napi alkalmazása a cukorbetegeknél harmadára csökkenthetné az infarktusok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések számát - állítják friss kutatásuk alapján az Oxfordi Egyetem munkatársai a Lancet című szakfolyóiratban.
Tizennégy klinikai próba eredménye azt mutatja, hogy a koleszterincsökkentők (statinok) csökkentik az infarktus, a stroke és a halálozás kockázatát a cukorbetegeknél, még akkor is, ha a koleszterinszint alacsony - olvasható a BBC News honlapján.
Sőt a statinok hatékonysága független kortól, nemtől és attól is, hogy a betegnél felléptek-e a szív- és érrendszeri betegség tünetei vagy sem.
Nagy-Britanniában 2,5 millió ember cukorbeteg, és becslések szerint 3,3 millió embernek kellene koleszterincsökkentőt szednie, köztük - mint kiderült - számos olyan cukorbetegnek is, akiknél a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata 20 százalékos az elkövetkező tíz évben.
A cukorbetegségnek két fő fajtája ismeretes. Az 1-es típusú gyermek- vagy serdülőkorban lép fel, ilyenkor a szervezetben kevés az inzulin, vagy egyáltalán nincsen. A 2-es típusú felnőtt- vagy időskorban alakul ki, s fő jellemzője, hogy a hasnyálmirigy ugyan termel inzulint, de a szervezet nem tudja felhasználni. A cukorbetegségek mintegy 90 százaléka ebbe a fajtába tartozik.
Jelenleg 194 millió ember szenved diabéteszben, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2025-re számuk 300 millió fölé emelkedik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: