A végbéltükrözés (rektoszkópia) során a végbéltájék és a hozzá kapcsolódó 14-16 cm-es bélszakasz vizsgálatát többnyire proktológus szakorvosok végzik abból a célból, hogy megtalálják a végbélben és a végbélnyílás belső felszínén a vérzések forrását, továbbá diagnosztizálják a polipokat, a daganatokat, a nyálkahártya-gyulladást, a kifekélyesedést, az aranyeret vagy a végbélberepedést. A rektoszkópia szövettani mintavételre is alkalmas.
Gyakran olyan tartós hasi panaszok teljes kivizsgálásakor is előírják, amikor hasmenés, székrekedés, véres széklet, erős hasi fájdalmak jelentkeznek. Általában a hasi ultrahang és laborvizsgálatok után végzik, további endoszkópos vizsgálatok mellett, mint amilyen a vékonybél-, vastagbél- vagy szigmabél-tükrözés.
Mire jó?
Amikor a tünetek alapján erős a gyanú, hogy az imént felsorolt betegségek állnak fenn, a végbéltükrözéssel a baj mibenlétéről megbizonyosodhatnak az orvosok. Továbbá hasmenés és székrekedés indokolatlan váltakozása, megváltozott székelési folyamatok, a széklet átmérőjének szembetűnő változása, az úgynevezett ceruzabél (térszűkítő) okainak feltárása, továbbá biopszia miatt is alkalmazzák az eljárást.
A végbelet érintő betegségek kezelésében is fontos szerepet játszik a rektoszkópia. Például a belső aranyér gumigyűrűvel elszorítható, amely így minimális panaszokkal gyógyul, míg a végbéltáji berepedések fagyasztásos eljárását is lehetővé teszi. A vírusos eredetű hegyes függöly (kondilóma) kezeléséhez is elengedhetetlen.
Mivel végzik?
A végbél egészének és a szigmabél alsó szakaszának áttekintéséhez használt rektoszkóp egy 20-25 cm hosszú, egyenes fémeszköz, amelyet fényforrással és szövetmintavételre alkalmas apró fogóval szerelnek fel. Kialakítása révén jól láthatóvá teszi a végbél szűkületeit, daganatait, gyulladásait, a jóindulatú polipokat, aranyeres betegségeket és egyéb sérüléseket.
Mit kell tenni előtte?
A rektoszkópia előkészülete 1-2 beöntést tesz szükségessé. Ilyenkor fél-egy liternyi vizes oldattal ujjnyi vastag gumicső segítségével kitisztítják az érintett szakaszt. A hashajtó alkalmazása nem szükséges, gyakran csak nehezíti a végbéltükrözést. Nincs szükséges éhgyomorra, de a vizsgálatra nem árt némi tisztálkodó szert, nedves törlőkendő és csere alsóneműt vinni.
Menete
A vizsgálat többféle testhelyzetben végezhető el. Az úgynevezett térd-könyök testhelyzetben a páciens a vizsgálóasztalra feltérdel és lekönyököl, indokolt esetben oldalfekvésben is végezhető, de hanyatt, felhúzott térdekkel is el lehet végezni. A vazelinnel síkosított műszer vége speciális kialakításának köszönhetően fájdalmat nem okoz. A tükrözést végző szakember a végbélbe időnként levegőt juttat egy kis pumpa segítségével az összetapadó bélfalak megnyitása és átvizsgálása érdekében.
Mi a teendő utána?
Amennyiben a vizsgálatot végző szakorvos biopsziát is végzett, kevés vérzés léphet fel székletürítéskor. Nagyobb mennyiségű vér, vagy tartós vérzés esetén azonban azonnal orvoshoz kell fordulni. A leleten szerepelni fog az átvizsgált bélszakasz mérete, a tapasztalt eltérések, történt-e szövettani mintavétel , illetve milyen további vizsgálatok javasoltak (irrigoszkópia, kolonoszkópia).
Veszélyei
A vizsgálat rendszerint nem fájdalmas. A levegő-befújás okozhat feszítő érzést, és olykor a végbél-szigmabél határán kellemetlen érzetek tapasztalhatóak. Amennyiben a páciens véralvadásgátló készítményt szed, vagy vérzékenységben szenved, a szövetminta-vétel során komoly vérzés is kialakulhat, így a problémáról a tükrözést végző orvost mindenképpen tájékoztatni kell. Nagyon ritkán megsérülhet a végbél, kilyukadhat a bélfal, amennyiben daganat vagy gyulladásos betegség miatt jelentősen elvékonyodott.
