„Nagyon gyakran azzal fordulnak hozzánk páciensek azzal a tünettel, hogy szinte mindig éhséget éreznek, falásrohamokat élnek meg, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg” – mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. „Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, olyan gyakori kórképek jeleit keresve, mint például az inzulinrezisztencia, illetve akár olyan ritkább betegségekre utaló markereket is figyelve, mint a növekedésihormon-hiány, a leptinrezisztencia, a prolaktintúltermelődés vagy a hipofíziselégtelenség” – magyarázza a szakember.
Az éjszakai falásrohamok gyakori kiváltó okai
Mutnéfalvy doktor hozzáteszi ugyanakkor, hogy az éjszakai evés gyakran nemcsak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem akár gyógyszermellékhatással, magával az étrenddel, valamint sok esetben pszichés teherrel is. Lássuk tehát, milyen tényezők állnak leggyakrabban az állandó éhség és az éjszakai falásrohamok mögött.
Prediabétesz, inzulinrezisztencia
A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre azokat a betegek.
Az akár éjszaka is jelentkező fokozott éhségérzet oka, hogy ebben az állapotban nem jut elegendő cukor (glükóz) a sejtekbe, amelyek így nem kapják meg a szükséges energiát, és éhezni kezdenek. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig az étvágy fokozásával reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.
2-es típusú cukorbetegség
Cukorbetegség esetén a glükóz el sem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt szintén jelentkezhet állandó éhség, illetve annak következtében jelentkező súlygyarapodás. A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, gyakori vizelés, látászavarok, kimerültség. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy 1-es típusú cukorbetegség esetén még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is jellemzően inkább fogynak a betegek.
Pajzsmirigy-túlműködés
A pajzsmirigy-túlműködés jellegzetes tünetei közé tartozik a gyors pulzus, erős izzadás, izgatottság és sokszor az állandó szomjúság, éhségérzet. Abból is látszik, hogy ez nem lehet a normál működés része, mert az érintettek akár fogyhatnak is, miközben többet esznek a szokottnál.
Leptinrezisztencia
A leptin egy hormon, amelynek az a feladata, hogy tájékoztassa a központi idegrendszert a szervezet tápláltsági állapotáról. Hatására csökken a táplálékfelvétel és a testsúly, fokozódik az anyagcsere. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, akár éjszakai evéssel, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.
Alvászavarok, alváshiány
A leptin és más, szintén az éhséget kontrolláló hormonok termelődését az elégtelen alvás is befolyásolja. Nagyon leegyszerűsítve: aki rosszul alszik, jellemzően többet eszik, nagyobb lesz az étvágya, akár falásrohamai is lehetnek, és főként a kalóriadús ételeket fogja kívánni. A kóros álmatlanság, vagyis az inszomnia, valamint a gyakori éjszakai felébredések ráadásul szoros összefüggést mutatnak az éjszakai evés szindrómával. Már csak ezért is, illetve más egészségi kockázatok miatt is fontos a szomnológiai kezelés.
Táplálkozási kiegyensúlyozatlanság
Ha valaki döntően olyan ételeket eszik, amelyek kalóriadúsak bár, de tápanyagban szegények (például készételek, gyorséttermi fogások, feldolgozott élelmiszerek és cukros vagy mesterségesen édesített üdítők), az sokkal gyorsabban lesz éhes, mintha kiegyensúlyozottan táplálkozna. Az emiatt kialakuló hízás megfékezése és valódi, tápanyagokban gazdag étrend felépítése miatt érdemes dietetikushoz fordulni.
Fel nem dolgozott stressz
A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizol hormon termelődik, amely a többi között megnöveli az étvágyat, a zsíros, cukor ételek utáni sóvárgást. Ugyancsak a stresszfeldolgozással függhet össze a fentebb említett éjszakai evés szindróma, amely szoros összefüggést mutat az elhízással. Rendszerint az egyébként is súlyfelesleggel küzdők érintettek, de tulajdonképpen bárkinél előfordulhat az éjszakai evés. A tapasztalatok szerint az érintettek szervezetében alacsonyabb a leptin hormon és a melatonin szintje is – utóbbi az alvást segítené elő.
Hogyan kezelhetők az éjszakai falásrohamok?
„A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy az éjszakai evés és az állandó éhség jellemzően tünet, vagyis orvoshoz kell fordulni az ok kiderítéséért. „Ha alapos kikérdezés és kivizsgálás után felállítjuk a diagnózist, nyilván nem az éjszakai evést, hanem az alapproblémát tudjuk kezelni. Azzal azonban számolni kell, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást, és optimális esetben életmódorvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, amely nemcsak az éhségérzetet szorítja vissza, de az esetleges alapbetegséget is kezeli” – hangsúlyozza dr. Mutnéfalvy Zoltán.
