A bélfóra egyedi, mint az ujjlenyomat
Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az
anyagcsere-folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védőanyagokat termelnek a szervezet számára - mutatott rá Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Hozzátette, a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumtörzsekből álló mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben a több ezer baktériumcsaládnak több mint százszor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének. A bélflóra genomja tehát több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrinrendszerre is hat.
A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan, gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet.
A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az úgyneveztt endothel áteresztőképességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, így a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyagtermelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (például IBS, Crohn-betegség ), az elhízás, a diabétesz, a pajzsmirigy és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A mikrobiom vizsgálata
A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet azonosítani azokat a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához. Ennek markáns része az életmód átalakítása is. A speciális széklet genomikai teszt (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. Az egyénre jellemző mikrobiom viszonylag állandó, időszakosan mégis változhat. Az elvégezhető székletgenomikai teszt során a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése. A diagnózis alapján lehet javaslatot tenni az életmód megváltoztatására, amely révén egészséges irányba terelhetőek a kedvezőtlen változások.
