A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, valamint a kalciumanyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is. Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, csak a probléma súlyosbodásakor derül fény.
Az érintettek száma folyamatosan nő
A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő - főleg a magas vérnyomás , a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt. A rendszeres vér- és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet testünk, hogy ideje szakemberhez fordulnunk?
A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és a nephrológia is foglalkozik. Míg előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (például vesekő, daganat) kezeli, a nephrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja. - Számos panasz utalhat vesebetegség jelenlétére: cukorbetegség és ismeretlen eredetű, nehezen beállítható magas vérnyomás esetén mindenképpen érdemes nephrológushoz fordulnunk, de veseproblémát jelezhet a lázas állapottal járó, hosszabb ideig fennálló derékfájás , az előrehaladott visszeresség és az esetek 20 százalékában a vizenyős boka is - mondja Dr. Bíró Kinga, a Czeizel Intézet nephrológus szakorvosa.
Árulkodó laboreredmény
Egyértelműen nephrológiai probléma a kóros laboreredményen szereplő beszűkült vesefunkció és az emelkedett szérum karbamid és kreatinin értékek. A lehetséges szimptómák között szerepel még a fáradékonyság, elesettség és a légszomj is. A vesekő, a visszatérő hólyaghurut, az inkontinencia olyan betegségek, amelyek határterületet képeznek az urológiával: ezekkel mindkét szakterület foglalkozik.
"Veséink egészségének megőrzését - ahogy a legtöbb szervünkét is - aktív életmóddal és kiegyensúlyozott étkezéssel, csökkentett sóbevitellel, valamint napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztásával biztosíthatjuk. Emellett kerüljük a dohányzást, és rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat és vércukorszintünket - de természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az éves szűrővizsgálat fontosságát sem, elsősorban cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben, szív-érrendszeri betegségekben szenvedők, illetve ismeretlen eredetű vérszegénység esetén" - foglalja össze a szakértő.
Forrás: Red Lemon Media
