A velünk élő mikroorganizmusok igen intenzív kutatása feltárta az utóbbi évtizedben, hogy a légutakban, így a tüdőben is számos mikroorganizmus található. DNS-analízissel azt is igazolták, hogy a hörgőváladékban, és más, bronchoszkópia során vett mintákban lévő baktériumok nem a bronchoszkóp bevezetése közben az alsó légutakba került szennyeződések.
A tüdő a maga elágazásaival a legnagyobb kapcsolódási felület az emberi test és a külvilág között. Az alsó légutak felülete kiterítve 70 négyzetméter, 30-szor akkora, mint a bőrfelszín, és kétszer nagyobb, mint a bélfal területe. A tüdőbe a belégzés során rendszeresen baktériumok jutnak a külvilágból a nyál parányi cseppjeivel. A tüdőben kimutatott baktériumok fajösszetétele nem a nyelőcsőben , hanem a szájban található flórának felel meg. A légzés során folyamatosan kis mennyiségben bejutó baktériumok ép immunrendszer mellett csak ritkán okoznak betegséget.
Az egészséges tüdő olyan, mint egy sziget, amelynek populációját a bevándorlás és kivándorlás közötti egyensúly határozza meg - mondta Robert Dickson, a University of Michigan kutatója. Ha ez az egyensúly megbomlik, bizonyos mikrobák hosszabb időre megtelepedhetnek a tüdőben, növelve a tüdőfertőzés vagy más tüdőbetegség kockázatát.
A kutatók a jövőben azt szeretnék kideríteni, hogy a tüdőben előforduló baktériumpopuláció összetétele megváltozik-e egy légúti fertőzés során. Illetve arra is kíváncsiak, hogy az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek hogyan befolyásolják a tüdőben található mikroorganizmusok fajösszetételét.
Forrás: otszonline.hu
