Eddig sem volt titok, hogy a túl sok munka negatívan befolyásolja az alkalmazottak hangulatát és stressz-szintjét, mi több, a derékvonalaikra sincs jó hatással. Egy új tanulmány ráadásul újabb elemmel bővítette az így sem túl derűs palettát: nagyobb eséllyel jön létre pitvarfibrilláció azoknál, akik hetente 55 órát vagy annál többet dolgoznak, mint azoknál, akik 35 és 40 óra közötti időt töltenek munkával. Márpedig a pitvarfibrilláció elősegíti a stroke, a szívelégtelenség , a vaszkuláris demencia és egyéb súlyos szívproblémák kialakulását.
Közel másfélszeres kockázat
A Londoni Egyetem (UCL) kutatói analízisükben nyolc korábbi tanulmány adatait vették vizsgálat alá. Az így kapott adatbázis 85 ezer nőről és férfiról tartalmazott információkat, akik az Egyesült Királyságból, Dániából, Svédországból és Finnországból származtak. Közös pont, hogy az egyes tanulmányok kezdetén egyiküknél sem regisztráltak pitvarfibrillációt, az elkövetkező 10 év során azonban 1061 főnél jelent meg a probléma.
Átlagosan tehát minden 1000 emberből 12,4 fő volt érintett, amikor viszont a kutatók külön megvizsgálták azokat, akik heti 55 órát vagy annál is többet dolgoztak, az arány felugrott 17,6-ra. Más szóval: az említett munkamennyiség mellett 40 százalékkal magasabb volt a pitvarfibrilláció előfordulása, mint azok körében, akik legfeljebb 40 órát áldoztak a munkahelyi teendőikre. Ez az összefüggés ráadásul akkor is megállja a helyét, ha figyelembe veszünk olyan tényezőket is, mint a kor, a nem, az elhízás, a társadalmi-gazdasági helyzet, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a szabadidős testmozgás.
Közrejátszik a stressz és a kimerültség
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Érdekesség, hogy az esetek 90 százaléka olyan emberekhez fűződik, akiknél korábban nem diagnosztizáltak semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedést. Ez arra enged következtetni, hogy a probléma ténylegesen a hosszabb munkaidő számlájára írható.
Bár a kutatók nem tudják, pontosan mennyi az az extra idő, amely már érdemben megnöveli a szívritmuszavar kockázatát, úgy vélik, a stressz és a kimerültség szerepet játszik az ehhez vezető folyamatokban, mivel kiszolgáltatottabbá teszik a szív- és érrendszert és a vegetatív idegrendszert a rendellenességekkel szemben. A brit szakemberek remélik, hogy felfedezésük - legalább részben - segíthet megérteni, miért vannak nagyobb stroke -kockázatnak kitéve a sokat dolgozó emberek.
Forrás: health.com
Legjobban: