A dohányosok környezetében tartózkodás kedvezőtlenül hathat a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek testi és szellemi jólétére - derül ki egy friss kutatásból.
Az Archives of Internal Medicine című folyóiratban megjelent kutatásból az derült ki, hogy a 205 szívelégtelenségben szenvedő, nem dohányzó beteg közül a rendszeresen másodlagos dohányfüstnek kitettek több panaszról számoltak be a hétköznapi testi és érzelmi működésükben.
Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a másodlagos füst okozza a panaszokat, tovább bővítik a passzív dohányzás és a szívbetegség összefüggésére vonatkozó tudományos bizonyítékok gyűjteményét. Több kutatás is bebizonyította, hogy a rendszeresen másodlagos dohányfüstöt belélegző nemdohányzókban magasabb a szívbetegség kialakulásának kockázata.
A Kaliforniai Egyetem Dr. Kirsten E. Fleischmann vezetésével készült legújabb kutatása pedig azt mutatta ki, hogy a másodlagos dohányfüst a szívelégtelenségben szenvedő betegek életminőségét is befolyásolhatja.
A szívelégtelenség olyan krónikus betegség, melynek során a szív nem képes a szervezet szükségleteinek megfelelő hatékonysággal pumpálni a vért, ami kimerültséghez, légszomjhoz, a végtagok felduzzadásához és más tünetekhez vezet. Szívelégtelenség a szívizmost károsító betegségek, például szívroham vagy rosszul szabályozott magas vérnyomás következtében alakulhat ki. Az egyetem kutatói szerint a másodlagos dohányfüst azáltal súlyosbíthatja az állapotot, hogy lerontja az erek működését, vagy fokozza a vérerek gyulladását.
Fleischmann úgy véli, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek érdemes a lehető legjobban elkerülniük a dohányfüstöt. A dohányosok pedig azzal segíthetnek a legtöbbet szívelégtelenségben szenvedő családtagjuknak, hogy nem dohányoznak a környezetükben. A legjobb megoldás azonban a leszokás, mert ezzel saját és szeretteik egészségét is megóvhatják.
Animáció: HáziPatika.com
