Hogyan működik a nyirokrendszer?
Először is érdemes áttekinteni, hogy mi is az a nyirok. Egy tiszta és színtelen folyadék, amely a szövetnedv maradékából képződik. Bár a tápanyagokat és az oxigént a vérkeringés szállítja a testen belül, a sejtekhez már nem közvetlenül a vérből, hanem az érfalon átfolyó vérplazma közvetítésével jutnak el. Az így felszaporodó szövetnedv nagyobb részét aztán a kapillárisok szívják fel a szén-dioxiddal és egyéb bomlástermékekkel együtt, míg a fennmaradó rész a nyirokkeringésbe kerül be.
Ellentétben a vérkeringéssel, a nyirokrendszer csupán egyetlen irányba keringeti folyadéktartalmát, amely végül a nyak két oldalán, a kulcscsont alatt elhelyezkedő két véna szubkláviába torkollik. Addig is azonban, amíg idáig eljut, fontos szűrőállomásokon, úgynevezett nyirokszerveken halad át. A torokmandulák, a lép, a csecsemőmirigy és a nyirokcsomók mind-mind a rendszer részei, sőt összességében több száz ilyen képlet található az emberi testben. Ezek feladata, hogy kiszűrjék és ártalmatlanítsák a nyirokcsatornákban áramló idegen mikroorganizmusokat. A nyirokrendszer folyadékában nagy mennyiségben találhatóak ugyanis olyan immunsejtek is, amelyek képesek legyőzni a betolakodó kórokozókat.
Mind közül a bal oldalon, a vese alatt elhelyezkedő lép a legnagyobb nyirokszerv. Ez egyrészről kiszűri a vérből a kóros alkotóelemeket és az ártalmas baktériumokat, másrészről a fehérvérsejtek előállításában is főszerepet vállal. Érdemes megemlíteni, hogy habár az emberi szervezet képes lép nélkül is működni, azok, akik valamilyen okból elvesztették ezt a szervüket, sokkal fogékonyabbak a különböző fertőzésekre.
A nyirokrendszer betegségei
Általában az immunológia foglalkozik a nyirokrendszer megbetegedéseivel, de szükség esetén az érsebészet, a bőrgyógyászat, az onkológia és a fizikai rehabilitáció területe is érintetté válhat a kezelés során. A leggyakoribb kórképek közé a nyirokcsomók megnagyobbodása, a folyadék felhalmozódásával járó nyiroködéma és a nyirokrendszerben fellépő rákbetegségek tartoznak.
A nyirokcsomók megnagyobbodását többnyire fertőzések, gyulladások vagy rosszindulatú daganatok okozzák. A panaszt éppúgy előidézheti egyszerű torokgyulladás, mint mononukleózis vagy HIV-fertőzés . Függően a kiváltó októl, a nyirokcsomók megnagyobbodása korlátozódhat az adott testrészre is, de például a HIV nyomán generálisan jelentkezik a probléma. Egyes nyirokcsomók ilyenkor kitapinthatóak, míg a mélyebben fekvők CT-vel vagy MRI-vel vizsgálhatóak.
A limfóma a nyirokcsomók rákja. Akkor következik be, ha a limfociták, vagyis a fehérvérsejtek egy csoportjának tagjai kontrollálatlan növekedésnek és szaporodásnak indulnak. A limfómának több típusát is megkülönböztetjük: a fő válaszvonal a Hodgkin-kór és a non-Hodgkin limfómák között húzódik. Utóbbi egy betegségcsoport, amelybe sokféle kórkép beletartozik.
Ugyancsak a nyirokrendszer betegségei közé tartozik a Castleman-betegség, amely olyan gyulladásos zavarok csoportja, amelyek nyirokcsomó-megnagyobbodást okoznak, illetve több szervre kiterjedő működési elégtelenséghez vezethetnek. A kórkép nem rák, de igen hasonló a limfómához, sőt gyakran kezelik kemoterápiával. Gondot okozhat továbbá a limfangiomatózis is, amely során - valószínűsíthetően genetikai mutáció eredményeként - ciszták vagy léziók jönnek létre a nyirokerekből.
A nyirokrendszer betegségeit általában a nyirokcsomók megnagyobbodása jelzi. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy az esetek többsége nem veszélyes, gyakran csak a szervezet fertőzésekkel szembeni küzdelmének következtében jönnek létre ezek az elváltozások. Ha viszont a csomók gyors és jelentős növekedésnek indulnak, valamint tovább fennáll a probléma, mint maga a fertőzés, akkor már aggasztóbb a helyzet. Ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni a fellépő panaszokkal.
Forrás: livescience.com
