Meg lehet-e úszni egy gyilkosságot?

Magyarországon évente körülbelül 6-8 ezer nem természetes okú haláleset történik, ezek tisztázására a nyomozóhatóság igazságügyi orvosszakértő segítségét kéri. Itthon alig ötven ilyen szakember dolgozik, az ő feladatuk kivizsgálni, hogy gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset történt-e. Mekkora az esélye, hogy egy gyilkosság "elsikkad", mert nem veszik észre az idegenkezűség nyomait, és mennyire viseli meg a szakértőket, hogy napi szinten találkoznak a legszörnyűbb halálesetekkel?

Magyarországon - a világ fejlett országaihoz hasonlóan - a halál bekövetkeztét halottvizsgálattal kell megállapítani. Nálunk ezt kizárólag orvosi végzettségű szakember végezheti el, míg az angolszász országokban ez például nem kritérium. Ha a halottvizsgálatot végző orvos úgy látja, hogy a halál nem természetes módon következett be, az okok feltérképezése komolyabb vizsgálatot kíván, a nyomozóhatóság helyszíni halottszemléjére a kiemelt életellenes bűncselekmények esetén a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) igazságügyi orvosszakértői vonulnak ki. Az intézet igazgatójával, Dr. Kosztya Sándorral beszélgettünk.

Ha skizofrén, felmentik? Nem fogják

A krimikből és bűnügyi sorozatokból már jól ismerjük a munkájukat - vagy legalábbis azt gondoljuk, hogy jól ismerjük. Ebben az esetben azonban a valóság még a filmeknél is izgalmasabb. Dr. Somogyi Andrea, igazságügyi elmeorvos-szakértővel beszélgettünk - kattintson az interjúért!

HáziPatika.com: A krimikből jól ismerjük a gyilkosságok helyszínén vizsgálódó orvosszakértőket. Itthon kik foglalkoznak egy haláleset kivizsgálásával?

Dr. Kosztya Sándor: Magyarországon évente nagyjából 120-130 ezer ember hal meg, a törvény szerint pedig minden elhunyt ember halálát - a korábbi halottkémlelési rendszerhez hasonlóan - halottvizsgálattal kell megállapítani. Tisztázni kell, hogy az illető valóban elhunyt-e, ami orvosi feladat, de például egy mentőtiszt is el tudja végezni. A halálok megállapítása már összetettebb kérdés, de sok esetben a helyszínen is megállapítható. Ha például az a háziorvos vizsgálja az elhunytat, aki korábban tumoros betegséggel kezelte, akkor tudni fogja, hogy a halál természetes okból következett be. A nyomozóhatóságnak nincs feladata.

Vannak azonban a nem természetes módon - például bűncselekmény, öngyilkosság, vagy baleset miatt - bekövetkezett halásesetek. A nyomozóhatóság feladata az okok és körülmények feltárása, karöltve az igazságügyi orvosszakértőkkel. Ma Magyarországon döntően az NSZKK orvosszakértői járnak el, területi szerveződéssel működik az intézetünk, mindenki a neki kijelölt régióban tevékenykedik. Míg vidéken a speciális szaktudást igénylő, elsősorban életellenes bűncselekmény gyanúja miatt hívják az NSZKK szakértőjét, Budapesten minden olyan helyszíni halottszemlén jelen van, amelyet a nyomozóhatóság folytat. Ilyen például a baleseti halál, az öngyilkosság is. A helyszíni szemlét a legmagasabb szaktudással rendelkező orvosszakértő végzi.

HáziPatika.com: Ki állapíthatja meg a halál okát, illetve indíthatja el az ilyenkor szokásos folyamatot?

K. S.: A halottvizsgálat egy egészségügyi tevékenység, így minden orvosnak kötelessége azt elvégezni. A 351/2013. (X.4.) Korm. rendelet pontosan felsorolja, hogy adott helyen kinek a feladata mindez. A kórházban elhunyt embereknél a kórházi orvos feladata, kórházon kívül a háziorvosnak, vagy ügyeletes orvosnak kell azt elvégeznie, a szociális intézményeknél az ott kijelölt orvos (ha van), fegyveres testületnél pedig az alapellátó orvos végzi el. Amennyiben a helyszínen nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta a halálesetet, a vizsgálatot végző orvosnak kórboncolást kell kérnie. A vizsgálat elvégzése nélkül egyébként a holttest nem szállítható el, még akkor sem, ha elsőre nem fedeztek fel idegenkezűségre utaló nyomot.

Dr. Kosztya Sándor, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) igazgatója. Fotó: Fülöp Máté
Dr. Kosztya Sándor, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) igazgatója. Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

K. S.: A halottvizsgálat szakmai részén túl - megvizsgálta a holttestet, megállapította a halál tényét - vannak bizonyos adminisztrációs feladatok. Ki kell tölteni például a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő részét, ami az egyik legfontosabb dokumentáció. Ezen feltüntetik a halott személyes adatait, a haláleset körülményeit, ezeket mind a vizsgáló orvos tölti ki. A halottvizsgálat alapján az orvos javaslatot tesz a további vizsgálatokra is, például, hogy kell-e kórboncolás, esetleg indokolt-e hatósági eljárás. Tartalmát tekintve ez a dokumentum egyébként nagyjából száz év alatt semmit sem változott, és végigkíséri az elhunytat a halál megállapításától a halotti anyakönyvezésig. Ez utóbbi kiállításával kerül az élő jogilag a halotti státuszba.

A halottvizsgálati bizonyítvány további részei a halálokra vonatkoznak. Ezek némelyike a helyszínen megállapítható, más esetben viszont kórboncolással, illetve hatósági eljárás esetén hatósági boncolással, büntető eljárás esetén igazságügyi boncolással kell a végére járni. Az orvosnak egy egyedi jelzéssel is el kell látnia a holttestet (az úgynevezett lábcédulával, ami a nevével ellentétben nem csak a lábra, de a kézre is felkerül), ami a biztosítéka annak, hogy a holttest személyazonossága a későbbiekben is kétséget kizáróan ismert legyen.

Ez ugyanis nagyon komoly jogkövetkezményekkel járhat. A lábcédula a temetésig, illetve hamvasztásig a testen kell, hogy maradjon.

HáziPatika.com: Egy korábbi jogszabályi változás értelmében rendkívüli halálesetnél a szemle során egy halottvizsgálati szaktanácsadónak is jelen kell lennie. 

K. S.: 2014. január elsejével hatályba lépett egy, a korábbi jogszabálytól alapvetően eltérő rendelet, ami a halottvizsgálat szabályait taglalja. Az egészségügyi törvénnyel együtt ez a jogszabály megalkotott egy új szakmát, az úgynevezett halottvizsgálati szaktanácsadót. Az egyéves képzés után megszerezhető licensszel elsősorban a nyomozóhatóság helyszíni halottszemléit végezhetik el, tulajdonképpen ez a szakma felelne meg a korábbi halottkémnek. Tehát a halottvizsgálat megmaradna az egészségügyi dolgozóknak, mint eddig, a szaktanácsadó a rendkívüli halálesetek kivizsgálását végezné. Az említett, 120-130 ezres összes halottszámból a nyomozóhatóság olyan 6-8 ezer közötti halálesetben jár el, ezek köthetőek ugyanis bűncselekményhez, vagy valami egyéb rendkívüli okhoz. A rendkívüli halálesetben lenne szükség a halottvizsgálati szaktanácsadókra.

Bár a licensz már elméletileg megszerezhető, jelenleg hivatalosan egyetlen olyan halottvizsgálati szaktanácsadó sincs az országban, aki a jogszabálynak megfelelő licensz-képzésben részesült. Több okból nem tudott elindulni ez a képzés, elsősorban szervezési és anyagi problémák lassítják a folyamatot. Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a halottvizsgálatot követően a rendőrség a háziorvost vagy ügyeletes orvost kéri fel a halottszemlére is.

HáziPatika.com: Hány orvosszakértő dolgozik jelenleg az országban?

K. S.: Az NSZKK-ban 28 orvosszakértő van, de 23-an veszünk csak részt a helyszíni halottszemléken. Rajtunk kívül intézeti kereteken belül az egyetemi intézetekben dolgoznak még orvosszakértők, a Semmelweisen például öt ilyen szakember, a vidéki egyetemeken - Szegeden, Debrecenben és Pécsen - hasonló létszámban vannak jelen. Rajtuk kívül gazdasági társaságok és egyéni szakértők is végeznek szakértői munkát. A helyszíni halottszemle és boncolás feladatkörét együttesen vizsgálva, ötvennél kevesebben látjuk el.

"A világ egyetlen országában sincs annyi orvosszakértő, amely elég lenne minden holttest alapos vizsgálatához" Fotó: Fülöp Máté
"A világ egyetlen országában sincs annyi orvosszakértő, amely elég lenne minden holttest alapos vizsgálatához" Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Tehát alig ötven embernek kell megvizsgálnia évente hat-nyolcezer halálesetet. Elvégezhető ennyi feladat ilyen kevés szakértővel?

K. S.: Tény, hogy kevesen vagyunk. Az orvosszakértők vidéken csak a kiemelt helyszínekre tudnak kimenni. Az igazi kihívás az, ha a bűncselekmény kevésbé nyilvánvaló - egy laikus is könnyen felismerheti a gyilkosságot, ha az áldozat hátából kiáll egy kés, viszont, ha nem jellegzetesek a sérülések, vagy inkább csak a körülmények utalnak bűncselekményre, az már komolyabb szakmai felkészülést igényel. Persze az lenne az ideális, ha minden halottvizsgálatot megfelelő képzettségű szakember végezne, de a világ egyetlen országában sincs annyi orvosszakértő, hogy ez teljesüljön.

HáziPatika.com: Vannak olyan területek, amelyekre specializálódhatnak az orvosszakértők? Egy lőfegyverrel elkövetett gyilkosságnál más szakértő vizsgálódik, mint egy mérgezésgyanús esetben?

K. S.: Minden igazságügyi orvosszakértő igazságügyi orvostanból tett szakvizsgát, vagyis "jogosítványa" minden esetre van. De ahogy mondta, minden kolléga más szakterületen rendelkezik nagyobb tudással, hiszen az itt dolgozók is egy kicsit más szakmai háttérrel rendelkeznek. Az intézményünk, az NSZKK 2017. január elsejével jött létre, két nagy állami szakértői rendszer összevonásával. Minket, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársait korábban rendőrorvosoknak is hívtak, a feladatunk elsősorban a törvényszéki orvostan volt: helyszíni halottszemle, boncolás, a rendőrségi kirendelések orvosszakértői véleményezése, mi ezekhez értünk jobban. A másik elődintézmény, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek munkatársai az Igazságügyi Minisztérium felől érkeztek, így ők inkább a polgári orvosszakértői feladatokban (kártérítési ügyek, nyugdíjbiztosítás) szereztek nagyobb rutint.

Ez a polarizáltság mára szinte teljesen eltűnt, de természetesen, aki korábban az egyik vagy a másik területen évtizedes gyakorlattal rendelkezett, nagyobb biztonsággal mozog az adott témában. Mára elértük, hogy minden orvosszakértő univerzálisan el tudja látni akár a bűnügyi, akár a polgári szakértői feladatokat. Vezetőként a különböző ügyeket én osztom ki, és már tudom, hogy egy adott ügytípushoz ki ért a legjobban.

HáziPatika.com: A bűncselekmény gyanújának az elmondottak alapján már a holttest első vizsgálatakor fel kell merülnie. Itt is emberek dolgoznak, megeshet-e, hogy egy gyilkosság elsikkad, mert a halálokot a nem megfelelően alapos vizsgálat miatt nem ismerik fel?

K. S.: Szerencsére a halálok végleges megállapításáig nem csak a helyszínen vizsgálódó orvos látja az elhunytat. Bekerül például kórboncolásra is, ahol a patológus alaposan megvizsgálhatja, így legalább két orvos találkozik a holttesttel, ez lecsökkenti a hiba lehetőségét. Abban az esetben lehetne ezt minimalizálni, ha a helyszínre kiérkező orvos a lehető legalaposabban megvizsgálna minden holttestet.

Ehhez le kell például vetkőztetni, egy fojtás vagy zúzódás nem vehető ugyanis észre a ruhán keresztül. A halottvizsgálatot végző orvosnak ezt ugyanígy fontos elvégeznie, azonban, ha ez elmarad, akkor megnő a hiba lehetősége. Voltak, és sajnos lesznek is olyan, nagy médiavisszhangot kiváltó események, mint az a 2010-es pécsi eset, amelyben a halottvizsgálat során nem vett észre az orvos több szúrást a testen. Szerencsére azonban beküldte kórboncolásra a halottat, ahol kiderült, hogy nem agyvérzésben hunyt el, hanem idegenkezűség áldozata lett. Ezzel a nyomozás több napos késedelemmel indulhatott csak meg. Előfordult az is, hogy megfojtották az áldozatot, amiről észrevehető sérülések is árulkodtak, a vizsgálat azonban nem volt kellően alapos, így az orvos nem vette azt észre.

Nem elvárható egy ügyeletes orvostól vagy mentőorvostól, hogy egy speciális sérülést pontosan diagnosztizáljon, az azonban igen, hogy észrevegye azokat a jeleket, melyek értékelése meghaladja az ő szakmai kompetenciáját. Ha lát például egy furcsa hámfosztást a nyakon, nem kell feltétlenül megmondania, hogy mitől keletkezett, de észre kell vennie, és jelezni azt a nyomozó hatóságnak.

Sehol a világon nem működik azonban olyan rendszer, amivel 100 százalékig kiszűrhető például egy gyilkosság. Az USA legtöbb államában az az alapvetés, hogy nincs szükség boncolásra, a jogszabály arról határoz, hogy milyen esetben kell azt mégis elvégezni. A magyar egészségügyi törvény ennek éppen ellenkezőjét írja elő, vagyis, hogy mindenkit fel kell boncolni, és azokat a kivételeket határozza meg, ahol ettől az eljárástól el lehet tekinteni. A boncolási ráta egyébként kórházanként is változó, egyes intézményekben alacsonyabb, 20-30 százalék közötti, míg máshol jóval 50 százalék felett van.

"Sehol a világon nem működik olyan rendszer, amivel 100 százalékig kiszűrhető egy gyilkosság." Fotó: Fülöp Máté
"Nem működik olyan rendszer, amivel 100 százalékig kiszűrhető egy gyilkosság." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A szakemberhiány és a túlterheltség is befolyásolja, hogy melyik kórházban végeznek el több boncolást, és melyikben kevesebbet?

K. S.: Igen, valószínűleg ez is szerepet játszhat. A különböző statisztikák sajnos alig mutatnak olyan orvosszakmát, amelyben ne küzdenének létszámhiánnyal, a patológián ez különösen nagy gondot jelent. Alapból nagyon kevesen vannak, az ő feladatkörüknek ráadásul csak kis szelete a kórboncolás, az élőkkel többet kell foglalkozniuk, például szövettani, citológiai, vagy genetikai diagnosztikával. Visszautalva az előző kérdésre: a bűncselekmények egyébként ott sikkadhatnak el legnagyobb mértékben, ha nem történik kórboncolás sem, és a halottat a helyszínen vizsgáló orvos nem elég alapos, mivel azt hiszi, hogy az elhunyt valami komoly betegségben szenvedett, és ennek következtében állt be a halál.

HáziPatika.com: A holttestet sok esetben csak hetekkel, vagy akár hónapokkal a haláluk után fedezik fel. Ez jelentősen megnehezíti a halálok azonosítását? Meddig ismerhetőek fel nagy bizonyossággal a bűncselekmény nyomai?

K. S.: Az idővel az esélyek természetesen romlanak. Az emberi holttest is biológiai anyag, amelyen a szív leállását követően megindulnak a bomlási folyamatok, két hét után már egyáltalán nem úgy néz ki, mint a halál pillanatában. Felpuffad a test, az arcvonások elmosódnak, az ujjvégek elkezdenek beszáradni, a változások miatt még a családtagok sem tudják biztonsággal azonosítani. Egy idegenkezű cselekménynél azonban egy szúrt csatorna, bordatörés nagyon sokáig felismerhető, a csontsérülések még akkor is, ha a lágy részek teljesen lebomlottak.

Legnagyobb eséllyel az idegenkezűség a halál időpontjához a lehető legközelebb azonosítható, de még egy bomlott holttestnél is fel lehet ismerni akár a mérgezések jeleit. Bizonyos halálnemek jellegzetes sérüléseket okoznak, például a fojtogatásról gégeporc-törés, nyelvcsonttörés árulkodhat. Ha viszont nincs meg a holttest - az a legrosszabb -, a bűntény bizonyítása nemcsak a nyomozóhatóságnak, hanem az orvosszakértőnek és a bíróságnak is komoly kihívást jelent.

HáziPatika.com: Holttest nélkül is megállapítható a bűncselekmény, és el lehet ítélni az elkövetőt? A téma a valóságshowból ismert VV Fanni ügye kapcsán került mostanában terítékre.

K. S.: A nyomozóhatóság minden esetben azon dolgozik, hogy előkerüljön a holttest, hiszen ez a legegyértelműbb bizonyítéka annak is, hogy egyáltalán haláleset történt. A test már rengeteg módon árulkodhat a halálnemről és az elkövetőről is, mind a sérülések, mind pedig a rajta található DNS-minták alapján. A saját praxisomban is volt azonban példa rá, hogy holttest nélkül is jogerős ítélet született, mivel a bíróság egyéb bizonyítékok alapján bizonyítottnak látta az emberölést.

HáziPatika.com: Hozzá lehet szokni, hogy a munkakörükből kifolyólag gyakorlatilag napi szinten foglalkoznak a legszörnyűbb halálesetekkel?

K. S.: Mi sem vagyunk érzéketlenek, egy halott gyermek látványa például a mai napig szinte elviselhetetlen számunkra is. Nagyon nehéz objektíven, az érzelmek teljes kivonásával vizsgálni ezeket az eseteket. A néhány hónappal ezelőtt történt családgyilkosság esete is rendkívül megrendítő volt. Olyan kolléga helyszínelt, aki az 1980-as évek eleje óta a rendszerben van, és még őt is rendkívül megviselték a látottak. Meghalni viszont nekünk sem szabad mindenkivel. Budapesten gyakorlatilag mindenféle esettel találkozunk az önakasztástól baleseten át a gyilkosságokig, a nagy rutin viszont nem jelenti azt, hogy érzéketlenek maradunk - az "értelmetlen", elkerülhető halálesetek mély nyomot hagynak bennünk.

"Egy halott gyermek látványa a mai napig szinte elviselhetetlen számunkra is." Fotó: Fülöp Máté
"Egy halott gyermek látványa szinte elviselhetetlen számunkra is." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Kötelező-e bizonyos időközönként pszichológushoz menniük? Hogyan dolgozzák fel a látottakat?

K. S.: Amíg a rendőrség kötelékében dolgoztunk, 3-5 évente részt kellett vennünk alkalmassági vizsgálatokon, amelynek része volt a pszichológiai szűrés is. Civilként már nincs ilyen bejáratott rendszer, szerencsére azonban úgy látom, hogy a kollégák mindegyike tudja valamilyen módon kezelni a munkával járó nyomást. Van olyan ország, ahol a hasonló területen dolgozó szakemberek megfelelő időközönként úgynevezett rekreációs szabadságra mennek, és folyamatosan figyelik a mentális egészségüket is. Nálunk egyelőre nincs ilyen központilag szervezett program.

HáziPatika.com: Nagyobb-e a kiégés veszélye itt, mint más orvosszakmában?

K. S.: Általában elmondhatjuk, hogy az orvosoknál magasabb a kiégés veszélye, a statisztikák szerint például magasabb az öngyilkosságok aránya, mint a más területeken dolgozók körében. Véleményem szerint a klinikai területen dolgozóknál - mint a segítő szakmáknál általában - magasabb a kiégés kockázata. Őket sem védi jobban az egészségügyi rendszer, mint minket, orvosszakértőket. Az elhunytakkal foglalkozó orvosszakértőknek ugyanis megadatik az a luxus, hogy nem ismerik az áldozatokat. Én is akkor látom először az elhunytat, amikor a vizsgálatot megkezdem. Egy klinikus kolléga viszont végigkövetheti páciense életét a halálig, érzelmileg kötődhet hozzá - őt jobban megviselheti a beteg elvesztése.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt változóan, helyenként erősebben felhős lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag