Egy okostelefon internet-hozzáféréssel szinte az egész világot kinyitja előttünk. Híreket olvashatunk, szórakozhatunk, játszhatunk a tömegközlekedésen, várakozás közben, amikor ügyeinket intézzük, este az ágyban – szinte bárhol és bármikor. És igen, a telefonhasználat a reggeli rutinunkba is bekúszott, így aztán sokan vécézés közben is csak az apró képernyőt bámulják. Csakhogy ennek megvannak a maga veszélyei.
Először is érdemes leszögezni, hogy a vécéülőke nem szék! Magyarán nem mindegy, hogy hol ücsörgünk egyhuzamban akár 20-30 percet. Mint arra a floridai Orlando Health Bayfront kórház felhívja a figyelmet weboldalán, a középen nyitott ülőkén elhelyezkedve a végbél záróizmai ellazulnak, a végbélnyílás körüli visszerek pedig megtelnek vérrel. Amíg csak pár percet töltünk ebben a pozícióban, nem okoz problémát. Ha viszont a netet böngészve észrevétlenül repülnek a percek, a vécén töltött idő pedig közelít akár a fél órához is, az már túlzott megterhelést róhat az említett visszerekre. Hosszú távon így ezek a vénás fonatok elveszíthetik rugalmasságukat, kitágulhatnak, sőt, be is gyulladhatnak.
Ilyen módon a vécé- és a telefonhasználat kombinációja bizony könnyen az aranyérbetegség kockázati tényezőjévé léphet elő. Amikor aranyerességről beszélünk, voltaképpen ugyanaz történik a szervezetben, mint visszeres panaszok esetén: a vért a szövetektől a szív felé vezető erek túlterhelődnek, a pangó vér miatt kitágulnak. Mindez a végbélnyílás környékén tapintható csomók formájában jelentkezik. Ezek a csomók elhelyezkedhetnek belül a végbél falán és kívül az ánusz körül egyaránt. A belső aranyerek többnyire vérzést okoznak tünetként, míg a külső aranyerek viszketést, fájdalmat, vérzést egyaránt kiválthatnak. Ritkán vérrög is kialakulhat bennük, ami már súlyos fájdalommal és gyulladással jár.
Ez segíthet megelőzni az aranyeres panaszokat
A probléma megelőzése érdekében sokat tehetünk azzal, ha egyszerűen nem visszük magunkkal a telefonunkat a mellékhelyiségbe. A CNN a közelmúltban proktológus és gasztroenterológus szakorvosok megkérdezésével arról írt: legfeljebb 5-10 percet lenne szabad nagydolgunkkal tölteni. Nem célszerű tehát azzal az elgondolással elindulni a vécére, hogy oda bármilyen szórakoztató eszközt is bevigyünk, hiszen a cél ilyenkor nem az, hogy jól szórakozzunk. A székletürítésnek a lehető legkevésbé szabad érdekesnek lennie, és jobb inkább hamarabb túlesni rajta, mint hosszasan trónolni. Ha pedig 10 perc alatt sem sikerül elvégezni a dolgunkat, akkor a leghasznosabbat azzal tehetjük, ha felállunk és sétálunk egy kicsit. A mozgás ugyanis hatékonyan stimulálja a bélrendszer izmait – messze hatékonyabban, mint a telefonnyomkodás.
Kórokozók buszozhatnak a telefonunkon
Az aranyeresség kapcsán nem is feltétlenül maga a telefon, hanem a hosszas ücsörgés a vécén jelenti a legfőbb veszélyt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az okoseszköz teljes mértékben biztonságos lenne egészségünkre nézve. Akad ugyanis egy másik veszélyforrás, amelyre szintén ritkán gondolunk a hétköznapokban, pedig része azoknak.
Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológus kutatója a The Conversation oldalán arra mutat rá, hogy a okostelefonok kijelzőjén több mikroorganizmus tanyázik, mint a vécéülőkéken. És míg vécéhasználat után rendszerint megmossuk a kezünket, addig naponta több százszor vagy ezerszer megérintjük a telefonunkat úgy, hogy utána nem rohanunk azonnal szappanért és vízért. Ráadásul nemcsak a vécén telefonozunk, de számos más tevékenység, például evés közben is. Egy szó, mint száz, telefonunk megannyi fertőző ágenst – vírusokat, baktériumokat, gombákat – hordozhat magán, amelyek aztán kezünk közvetítésével az ételeinkre és szervezetünkbe is átjuthatnak.
Éppen ezért a szakember szerint egyrészt fontos lenne, hogy rendszeresen fertőtlenítsük okostelefonunk kijelzőjét alkoholos fertőtlenítő kendővel. Másrészt viszont folyamatosan újraszennyeződhet, ezért törekedni kell arra is, hogy minél kevesebb szennyeződésnek tegyük ki. Így például kifejezetten előnyös, ha nem visszük be a vécébe, ahol csak úgy hemzsegnek a kórokozók.
