Mi az a HPV, és miért érint mindenkit?
A HPV (humán papillomavírus) egy nagy víruscsalád: több mint 140 típusa ismert, köztük alacsony kockázatúak (gyakrabban szemölcsöt okoznak) és magas kockázatúak (hosszú távon daganatok kialakulásában játszhatnak szerepet). Bőr-bőr, illetve bőr–nyálkahártya kontaktussal terjed, leggyakrabban szexuális úton. Attól, hogy valaki már átesett fertőzésen, még újrafertőződhet – az NNGYK tájékoztatása szerint akár az emberek 85 százaléka is elkaphatja a vírust élete során.
A tünetmentesség csapdája
A nők esetében a HPV legnagyobb ismert kockázata a méhnyakrák, de fontos tisztázni azt a gyakori félreértést, hogy a HPV-fertőzés önmagában nem egyenlő a rákkal. A legtöbb esetben az immunrendszer 9–24 hónapon belül legyőzi a vírust; a kockázat akkor nő meg, ha a magas kockázatú típusok tartósan fennmaradnak, és idővel kóros sejtváltozásokat indítanak el. „A méhnyakrákhoz köthető szövetek 80–90 százalékában kimutatható a HPV – vagyis a kapcsolat nagyon erős, csak éppen megelőzhető és korán „elcsíphető”. A gond, hogy a fertőzés és a korai elváltozások gyakran tünetmentesek, ezért életmentő a rendszeres szűrés” – hangsúlyozza Dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.
A férfiak nem csak „hordozók”
Gyakori tévhit, hogy a HPV csak méhnyakrákot okoz, ezért a
férfiakat nem érinti. Valójában a HPV-hez köthető daganatok kb. harmada
férfiaknál alakul ki, és a vírus szerepet játszhat többek között a végbél-,
pénisz-, szájüregi és gégedaganatok kialakulásában is. A kevésbé veszélyes
típusok pedig nemi szervi szemölcsöket (condyloma) okozhatnak a
hímvesszőn, gáttájon, a végbélnyílás körül.
Az óvszer fontos, de nem „páncél”: HPV esetén
csak ott véd, ahol fed, ezért csak részleges védelmet nyújt. A HPV-t nem lehet
elkapni vécéülőkéről vagy a metrókapaszkodóról: a jelenlegi tudományos
álláspont szerint nem tárgyról terjed, és egy kézfogás sem kockázat. Nagyon
gyakori, káros tévhit továbbá, hogy a HPV egyenlő a megcsalással. Mivel
a HPV egy rendkívül elterjedt vírusfertőzés, gyakran tünetmentesen van
jelen és hosszú ideig lappanghat, ezért egy pozitív eredményből
általában nem lehet megmondani, mikor és kitől származik a fertőzés.
Miért érdemes párban szűrni és oltani?
Ha bármelyik félnél felmerül HPV-érintettség (pozitív lelet, szemölcs, kóros citológia), a másik fél kivizsgálása is indokolt. „A rendszeres szűrővizsgálat életmentő, a HPV ellen pedig már 12 éves kortól elérhető védőoltás” – emlékeztet dr. Nagy László Zoltán.
Felnőttként is van értelme beadatni az oltást, férfiaknak is. Egy elterjedt tévhit, hogy oltani csak HPV-negatív állapotban szabad, vagy hogy „30 felett már mindegy”. A szakember szerint 30 éves kor felett is érdemes beadatni az oltást, és nem feltétel az előzetes HPV-negativitás. Fontos ugyanakkor, hogy az oltás nem gyógyítja a már meglévő fertőzést, ezért a szűrést nem váltja ki.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Nem gyógyuló, főleg intim tájéki bőrelváltozásnál bőrgyógyászati vizsgálat javasolt; nőknél rendellenes vérzésnél, alhasi panaszoknál nőgyógyászati, férfiaknál urológiai vizsgálat is szükséges. A szájüregi és gégedaganatok korai felismerése miatt a rendszeres fogorvosi kontroll is ajánlott. A HPV-t egy tablettával nem lehet eltüntetni: az orvos az elváltozásokat kezeli (például szemölcsök eltávolítása, rákmegelőző állapotok és daganatok célzott kezelése), miközben a szervezet sok esetben magától is leküzdi a fertőzést. Ezért is fontos a követés és a kontroll – különösen akkor, ha magas kockázatú típus érintettsége merül fel.
A megelőzés három legfontosabb pillére a szűrés, az oltás, és a tudatosabb védekezés – nők és férfiak számára egyaránt. A HPV elleni küzdelem akkor igazán hatékony, ha nem egymásra mutogatunk, hanem párként, csapatként lépünk.
