Proktológiai vizsgálat: így kell felkészülni

A legtöbben szoronganak az aranyérvizsgálat előtt, mert nem tudják, mire számíthatnak. A proktológiai vizsgálat általában a páciens kikérdezésével kezdődik. A betegség szempontjából fontos információ, hogy rendszeres-e a széklet, előfordul-e fájdalom vagy vérzés a székeléskor, tapintható-e duzzanat vagy csomó, észlelhető viszketés, váladékozás, voltak-e már korábban is hasonló panaszok.

Ugyanakkor lényeges, hogy az érintettnek van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége. Fontos, hogy a páciens szed-e valamilyen véralvadásgátlót. Ha vizsgálat előtt felkészülünk ezekre, összegyűjtjük a korábbi leleteinket, megpróbálunk szégyenérzet nélkül válaszolni az orvos kérdéseire, olajozottabban haladhat a vizsgálat, sokkal nyugodtabban, összeszedettebben tudunk reagálni.

Az ellazulás a siker kulcsa

Az aranyérvizsgálat előtt a székletürítés mindenképpen ajánlott, ám nem javasolt éhgyomorral menni. A proktológiai vizsgálat járhat némi kellemetlenséggel, de kellő testi-lelki felkészüléssel lehet fájdalommentes. Leginkább oldalfekvő helyzetben, hashoz felhúzott térdekkel végzik. Nagyon fontos a vizsgálat előtt a rossz érzések elengedése, a relaxáció, az ellazulás.

Aranyér esetén legszívesebben nem is mennénk WC-re, hogy ne szembesüljünk újra és újra a kínos panasszal. Azt azonban jó tudni, hogy megfelelő étkezés mellett nem lesz szenvedés a székelés, és a későbbi kiújulás is megelőzhető. Aranyérdiétás trükkök!

Ha a páciens szorong, a záróizma is fokozottan feszül, összeszorul, ami nagymértékben rontja a vizsgálat eredményét. A siker kulcsa a megfelelő ellazultság, amihez természetesen az orvos empátiája, hozzáértése is szükséges. Próbáljunk ellenérzések nélkül a vizsgálat elébe nézni, és felkészülni, hogy bár lehet, hogy némileg fájni fog, de a gyógyulás érdekében érdemes vállalni egy kis kellemetlenséget.

Vizsgálat a gyakorlatban

A vizsgálat a végbéltájéki bőrterület áttekintésével kezdődik. Így azonosíthatók bizonyos elváltozások, pl. bőrkinövés, végbél-repedés, gyulladás stb. Ezután következik a végbél ujjal történő áttapintása, amellyel a fájdalom, annak iránya, a záróizom feszessége és az esetleges kinövések is felderíthetők. Majd szükség esetén végbéltükrözésre (anoszkóp, majd a rektoszkóp) kerül sor. Az anoszkópia a végbélcsatorna alsó 5-8 centiméteres szakaszán a nyálkahártya és az aranyerek állapotáról ad információt, az esetleges elváltozások kimutatásában segít. A vizsgálatot egy fényforrással rendelkező merev falú csővel végzik. A vizsgálat oldalfekvő helyzetben történik, gyors, nem okoz fájdalmat. A beavatkozás nem igényel előkészítést, beöntést.

Sokszor már az is segít rendezni aranyeres panaszainkat, ha rendszeressé válik a székletürítés, ez pedig a megfelelő táplálkozás mellett mozgás segítségével érhető el. Mit mozogjunk, hogy megelőzzük az aranyeret, és mit, ha már jelentkezett a probléma?

Ugyanakkor vérzéses panaszok esetén a végbél felsőbb részének megtekintésére a rektoszkópia alkalmas. A vizsgálat az anoszkópnál hosszabb csővel történik, melynek segítségével a végbél 20-25 centiméter magasságig vizsgálható. Az ellenőrzés során a merev eszköz bevezetésekor a bélfal körkörös áttekintése érdekében kevés levegőt pumpálnak be. A pácienst a már említett bal oldalfekvésben vagy térdelő helyzetben vizsgálják. A diagnózis általában 1-2 percet vesz igénybe, az érintettek általában csak minimális kellemetlenségről, diszkomfortérzésről számolnak be.

Az aranyeres panaszok hátterében rosszindulatú daganat is állhat . A végbélrák, a vastagbéldaganat hónapokon, éveken át panaszmentesen fejlődhet ki. Amennyiben a vizsgálatok felvetik súlyosabb betegség, például vastagbélrák vagy -gyulladás gyanúját is, úgy indokolt lehet a vastagbéltükrözés elvégzése is. Szűrés jelleggel elvégzett hármas kombinált székletteszttel azonban otthon is nagy biztonsággal eldönthető, hogy gyanú hiányában szükséges-e a vastagbél teljes hosszának átvizsgálása, tükrözése.