Hogyan küzd az agy az Alzheimer-kór ellen?

A kór korai szakaszával bizonyos emberek máshogy veszik fel a küzdelmet: egyesek képesek a gondolkodáshoz sokkal nagyobb szellemi erőforrást hasznosítani - áll a Nature Neuroscience szaklapban megjelent új tanulmányban.

A University of California kutatói 71 felnőttet vizsgáltak meg, akik a szellemi romlás semmilyen jelét nem mutatták. Az agyszkenek közülük 16-ban találtak olyan amyloid lerakatokat (az amyloidok homogén, vízben nem oldódó, fehérjékből és fehérjehasadási termékekből álló anyagok), amelyeket az Alzheimer-kór egyik jelének tekintenek.

Érintettek Az Alzheimer-típusú elbutulás igen gyakori betegség - világszerte körül-belül 18 millió embert érint. A 65 éves lakosság körében hozzávetőlegesen 1 százalékos az előfordulása, sajnos e kor felett ötévente megduplázódik az érintettek száma. A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenességei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot. Tudjon meg többet a betegségről! A résztvevőket megkérték: memorizáljanak részletesen egy képekből álló sorozatot, majd adják vissza egy idő után a látott képek lényegét, illetve részleteit: eközben agyuk működését szkennerekkel figyelték. A teszten mindkét csoport egyenlően jól teljesített, de az amyloidlerakattal bíró pácienseknek nagyobb agyműködését kellett kifejteniük, amikor a képek részleteire kellett hogy emlékezzenek. A kutatók szerint mindez azért lehet, mert agyuk képes alkalmazkodni az ilyen szituációkhoz és képesek kompenzálni a fehérjék által okozott korai változásokat.

Dr. Laura Phipps, az Alzheimer's Research UK megkérdezett kutatója szerint a tanulmány rámutat arra: az agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak, de ugyanakkor több kutatómunkára van szükség, hogy rájöjjünk: hogyan is értelmezzük ezeket az adatokat. Hozzátette azt is, hosszú távon azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a kutatás során észlelt extra agyműködés tényleg az agy kompenzálásának jele-e és amennyiben igen, milyen sokáig képes az agy küzdeni a károsodások ellen.

A kutatóknak azt is meg kell érteniük, hogy a felgyülemlett fehérjéket magukban hordozó páciensek miért használják jobban agyuk bizonyos részeit, mint mások. Dr. William Jagust, a kísérletben résztvevő egyik kutató megjegyezte: lehetséges, hogy azok, akik életüket szellemi stimulációval járó munkával töltötték, jobban képesek alkalmazkodni esetleges agyi problémákhoz .

Amennyiben szeretne az Alzheimer-kór kezelésével kapcsolatos aktuális innovációkról és fejlesztési irányokról olvasni, kattintson az ide oldalra és olvassa el cikkeinket.