A magnézium kulcsfontosságú ásványi anyag, amely hozzájárul a jobb alváshoz, a szorongás enyhítéséhez és a szív egészségéhez is a többi között. Egy új tanulmány egy másik előnyét is feltárta: azoknál az embereknél, akiknek alacsony a magnéziumszintjük, nagyobb lehet a krónikus degeneratív betegségek kockázata - írja a VerywellHealth.com.
A szervezetnek számos funkcióhoz szüksége van magnéziumra, de az egyik legfontosabb feladata a DNS másolásához és javításához szükséges enzimek támogatása. A magnézium DNS-károsodás megelőzésében betöltött szerepét azonban még nem sokat vizsgálták. Most ausztrál kutatók 172 középkorú felnőttől vettek vérmintát, és megnézték a magnézium, a homocisztein, a folsav és a B12-vitamin szintjét. A DNS-károsodás markereit is vizsgálták.
A vizsgálat egyik kulcsszereplője a homocisztein nevű aminosav volt. A homocisztein magas szintje a vérben összefüggésbe hozható a DNS-károsodás fokozott kockázatával. A kutatók szerint ez a károsodás olyan neurodegeneratív betegségekhez vezethet, mint a demencia, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, valamint a velőcső-rendellenességek.
A vizsgálat eredményei szerint az alacsonyabb magnéziumszintű résztvevőknek általában magasabb volt a homociszteinszintjük, és fordítva. A magasabb magnéziumszinttel rendelkezőknek magasabb volt a folsav- és B12-vitamin-szintjük is.
Az alacsony magnéziumszint és a magas homociszteinszint magasabb DNS-károsító biomarkerekhez kapcsolódott, ami a kutatók szerint azt jelentheti, hogy az alacsony magnéziumszint a DNS-károsodás magasabb rizikójával jár. Ez pedig bizonyos krónikus degeneratív betegségek fokozott kockázatát jelentheti.
"Tudjuk, hogy a magnézium elengedhetetlen a normális DNS-replikációhoz és segít az antioxidánsok kialakításában, így logikus, hogy a tanulmány szerint a magnézium védi a DNS-t a károsodástól. A neurodegeneratív betegségek és a felgyorsult öregedés kockázatának csökkentésére vonatkozó következtetések izgalmasak" - nyilatkozta Maggie Moon dietetikus a portálnak.
Moon szerint az új tanulmány „rávilágít a magnézium erejére, különösen folsavval és B12-vitaminnal kombinálva, amely segít csökkenteni a homociszteinszintet. Utóbbi magas szintje összefüggésbe hozható az velőcső-rendellenességekkel, a demenciával, az Alzheimer-kórral és a Parkinson-kórral. Ezt úgy értelmezem, hogy a magnéziumot először az egészséges élelmiszerekből kellene fogyasztanunk, ha van rá lehetőségünk, amelyekből nagyobb valószínűséggel kapjuk meg az alapvető tápanyagok keverékét.”
Ezek az ételek gazdagok magnéziumban
A magnézium ajánlott napi mennyisége életkoronként és nemenként változik. Például a felnőtt férfiaknak általában napi 400-420 milligrammra van szükségük, életkortól függően. A felnőtt nőknek 310-360 milligrammra van szükségük, életkortól és terhességtől függően.
A magnéziumhoz általában megfelelő táplálkozással hozzájuthatunk. A leveles zöldségek, mint a spenót és a kelkáposzta, kiváló magnéziumforrások, akárcsak a diófélék és magvak, különösen a mandula, a kesudió és a tökmag. A teljes kiőrlésű gabonafélékből, például a barna rizsből és a kinoából, valamint a hüvelyesekből, például a fekete babból és a lencséből is juthatunk magnéziumhoz. Az olyan zsíros halak, mint a lazac és a makréla, valamint az olyan tejtermékek, mint a joghurt, szintén hozzájárulnak ehhez.
A magnéziumhiány olyan tüneteket okozhat, mint az izomgörcsök, fáradtság vagy szabálytalan szívverés. Bizonyos betegségekben - például gyomor-bélrendszeri betegségekben, cukorbetegségben vagy krónikus alkoholizmusban - szenvedő emberek magnéziumfelszívódása károsodhat. Ezekben az esetekben így szükség lehet étrend-kiegészítőre, hogy a magnéziumot megfelelő szinten tartsuk. Viszont ezekből is többféle érhető el, így érdemes először orvoshoz fordulni, ha úgy gondoljuk, magnéziumhiányunk van, aki pedig laborvizsgálatot kér, majd pedig annak eredménye alapján ad további tanácsokat.
