Ha rosszul alszol, téged is utolérhet ez a kór

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a legújabb vizsgálatok szerint összefügg az asztma alacsonyabb kockázatával, ami az alvászavarok korai felismerésére és kezelésére hívja fel a figyelmet a MedicalXPress beszámolója szerint.

Közel félmillió embert követtek nyomon 9 éven keresztül

Az asztmás betegek gyakran számolnak be alvászavarokról, eddig azonban nem volt világos, hogy az alvás minősége önmagában befolyásolhatja-e az asztma kockázatát, vagy az egészséges alvásminták csökkenthetik-e ezt a kockázatot. Ennek kiderítésére 455 405 olyan brit résztvevőre támaszkodtak, akik 2006 és 2010 között 38 és 73 év közöttiek voltak, amikor elindult a vizsgálat. A résztvevőket alvási szokásaikról kérdezték öt konkrét jellemző alapján: korai vagy késői kronotípus (reggeli pacsirta vagy éjszakai bagoly), az alvás időtartama, álmatlanság, horkolás és túlzott nappali álmosság. Az egészséges alvásmintát azok a reggeli pacsirták képviselték, akik 7-9 órát alszanak minden éjjel, soha vagy csak ritkán küzdenek álmatlansággal, nem horkolnak és napközben nem gyötri őket gyakori álmosság. Válaszaik alapján 73 223-an feleltek meg az egészséges, 284 267-en a közepes, míg 97 915-en a rossz alvásmintázat kritériumainak.

Minden résztvevőnek genetikai állományát rutinszerűen feltérképezték, és a vizsgálatban részt vevő 455 405 emberre vonatkozóan genetikai asztma kockázati pontszámot állítottak fel aszerint, hogy a genomjukban hány olyan genetikai variáns található, amely az asztmával összefüggésbe hozható. A résztvevők közül körülbelül minden harmadik résztvevő (150 429 fő) magas genetikai kockázatúnak, további egyharmaduk (151 970 fő) pedig közepes kockázatúnak minősült. A többieket alacsony kockázatúnak ítélték. A résztvevők légzőszervi egészségét az asztma diagnosztizálásáig, haláláig vagy 2017. március 31-ig követték nyomon, attól függően, hogy melyik következett be előbb.

A majdnem kilenc éves megfigyelési időszak alatt 17 836 embernél diagnosztizáltak asztmát. Nekik nagyobb valószínűséggel voltak potenciálisan befolyásoló kockázati tényezőik, mint azoknak, akiknél nem diagnosztizálták a betegséget. Ilyen tényezők voltak az egészségtelen alvási szokások mellett az alacsonyabb iskolai végzettség, az elhízás, a magasabb genetikai asztma-kockázati pontszámok, a dohányzás és a gyakori alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a depresszió, a reflux és a légszennyezésnek való nagyobb mértékű kitettség.

Kétszer nagyobb a kockázat, ha nem alszol rendesen

A megfigyelési időszak alatt 7 105 magas genetikai kockázatú és 5 748 közepes genetikai kockázatú személynél diagnosztizálták az asztmát. Az alacsony genetikai kockázatúakkal összehasonlítva a legmagasabb kockázatúaknál 47 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak asztmát, míg a rossz alvásmintával rendelkezőknél 55 százalékkal volt nagyobb a valószínűség. A magas genetikai kockázatú, rossz alvási szokásokról is beszámoló személyeknél azonban 122 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak asztmát, mint az egészséges alvási szokásokkal és alacsony genetikai kockázattal rendelkezőknél, vagyis több mint kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták náluk a betegséget. Az emberek egy kisebb csoportján végzett további elemzés azt mutatta, hogy az egészséges alvásmintázat 37 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát a magas genetikai kockázatúaknál, ami arra utal, hogy az egészséges alvásmintázat segíthet ellensúlyozni az asztma kockázatát, függetlenül a genetikai hajlamtól.