Nagyvilág

Csaknem négy évtizedet töltött rács mögött téves ítélet alapján egy brit férfi.

Meglepő eredményekre jutott egy tanulmány a "rossz" kollégákkal kapcsolatban.

Ma helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát.

Van olyan sportág, ahol minden második sportolót érint az asztma.

Egy doppingeset, huszonnégy világcsúcs és több mint 613 ezer koronavírusteszt - érdekességek, adatok, rekordok a július 23-án kezdődött és vasárnap véget ért tokiói olimpiáról.

Tizenkilenc új koronavírusos esetet jelentettek be a szervezők a tokiói olimpia megnyitójának napján, pénteken.

Csak azok a magyar sportolók utazhatnak a tokiói olimpiára, akik megkapták a koronavírus elleni oltásokat.

Japán nézők sem lehetnek a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein, az esemény így teljesen zárt kapus lesz - jelentették be csütörtökön a szervezők.

A koronavírus-járvány újabb hulláma miatt rendkívüli állapotot hirdet a japán kormány, ami érinti a nyári olimpiai játékokat.

Hogy a köpölyözésnek van-e értelme, arról megoszlanak a vélemények, de az alkalmazásával együtt járó placebo hatás is adhat valami minimális pluszt. Vagy többről van szó?

Nem infúziót kapott, hanem gyógyszeres kezeléssel gyógyították meg Kozák Danutát a női kajak kettes 500 méteres futamai előtt az olimpián. De a gyors felépüléshez nem csak ez kellett. Íme a titok, amit mindenki hasznosíthat gyomorrontás esetén.

Több riói sportoló is hasi görcsökre panaszkodik az olimpiai faluban, de a brazil főváros rossz higiénés körülményei ellenére is kizárták az ételmérgezést. Szakértők szerint a szivárgó bél szindróma okozhatja a tüneteket.

Citius, Altius, Fortius, azaz Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben - áll az olimpiai mozgalom szlogenjében, amely nyilvánvalóan utal a sporton belüli versengésre, de arra is, hogy a sportemberi nagyság és az emberi nagyság összefügg. Vannak, akik erre figyelemreméltó példát adnak.

Több sportolónk visszamondott már egy-egy nevezést valamelyik világversenyen a mononukleózis miatt. Legutóbb az olimpián bronzérmes Kenderesi Tamás kapcsán került szóba a betegség, de megküzdött vele Hosszú Katinka és Gyarmati Andrea is.

Aki figyelemmel kíséri az olimpiai játékokat, bizonyára észrevette már, hogy a tornászlányok milyen apró termetűek. Vajon miért van ez?

Hogy ki volt a valaha volt legfiatalabb olimpikon, az vagy örökre titok marad, vagy nem lehet eldönteni egy különös eset folytán. Lássuk, hogy kiket ismerünk, és kit nem.

Tudta, hogy fél óra kajakozással két pohár vörösbor kalóriamennyiségét dolgozhatjuk le? Illetve egy dupla sajtburger elégetéséhez 30 perc bokszedzés szükséges? Íme néhány olimpiai szám, amivel égethetjük a kalóriákat!

Gyógyíthatatlan Crohn-betegségben szenved az az amerikai úszónő, akivel 100 méter háton a legnagyobb csatáját vívta Hosszú Katinka.

Ahhoz, hogy az olimpikonok egy adott versenyszámban a világ legjobbjai lehessenek, nem csak fizikailag, de mentálisan is fel kell készülniük. Sokszor évtizedek munkája úszhat ugyanis el egyetlen másodperc alatt.

Csak fiatalok képesek jól teljesíteni az olimpiai versenyeken, vagy az idősebbeknek is vannak esélyeik? Úgy tűnik, hogy vannak versenyszámok, amelyekben a kor kevésbé számít, s a versenyző az évek múlásával csak megérik, mint a jó bor.

Lehet-e bárkiből olimpikon? Ha azt nézzük, hogy közönséges származású emberek is világraszóló eredményeket értek el az ötkarikás játékokon, akkor igen. Különben meg nehezen. Nézzük, hogy miért!

Léteznek született sprinterek vagy súlyemelők, a labdarúgás és a kézilabda esetében azonban kevésbé hangsúlyosak a velünk született adottságok. Genetikai állományunk jelentősen meghatározza a tehetségünket, de csak bizonyos mozgásformák esetén.