A munkahelyi devianciákra általában úgy gondolunk, hogy azok a "rossz" kollégákhoz köthetők: akik látványosan lógnak, lopnak a cégtől vagy rendszeresen összetűzésbe keverednek a munkatársakkal. Egy kutatásból viszont az derült ki, hogy a legtöbb munkavállaló bizony elkövet kisebb szabálytalanságokat – írja Dr. Brad Harris, a Paris Business School professzora, a tanulmány egyik szerzője a The Conversationben.
A legtöbb munkavállaló nem sorolható a jó vagy rossz kategóriába, és nem is csak egyfajta helytelen magatartást tanúsítanak. Sokan kisebb, kevésbé zavaró szokásokat vesznek fel, amelyek látszólag nem illeszkednek abba a narratívába, amelyet egy rossz munkatársól képzelünk el. Az új kutatás a munkahelyi helytelen viselkedés különböző mintáit vizsgálta. Több mint hatezer munkavállalótól származó válaszokat elemeztek a világ számos országából és különböző iparágakból. Ezek alapján a munkahelyi bajkeverők ötféle típusát különítették el.
Visszafogottan dolgozók (39 százalék)
Ezek a kollégák nem rendeznek jeleneteket – bár igazából nincsenek eleget jelen az ilyesmihez. Ők úgy okoznak problémát, hogy nem igazán adnak bele mindent a munkájukba, például későn csatlakoznak egy projektbe, vagy nem tesznek annyi erőfeszítést érte, mint mások. Ebbe a csoportba tartoznak az elmúlt években egyre nagyobb csoportot alkotó csendes felmondók is.
Lusta bunkók (9 százalék)
Erre a csoportra is jellemző az alacsony produktivitás és a kevés energiabefektetés, csak némi éllel. Kerülik a feladatokat, lassan dolgoznak, hosszú szüneteket tartanak és gyakran udvariatlan módon viselkednek a munkatársaikkal.
Stagnáló munkavállalók (21 százalék)
Nem túl elhivatottak, de nem nyíltan károsak ezek a munkavállalók, akik sokat álmodoznak napközben, és időnként későn érkeznek meg anélkül, hogy látványos zavarokat okoznának. Egy átlagos napon nem tűnnek ki, de amikor a dolgok eldurvulnak, észrevehető, hogy nem teszik oda magukat. Ezek a munkavállalók elfojthatják a szervezeti változásra irányuló erőfeszítéseket, és lassan alááshatják a pozitív munkakörnyezetet is.
Profi deviánsok (4 százalék)
A klasszikus problémás munkatársak, akik a fenti zavaró szokásokat mutatják, feltehetően azért, mert nagyon elégedetlenek a munkájukkal.
Kissé deviánsok (27 százalék)
Ennek a csoportnak a tagjai kerülik a kiugróan rossz viselkedési mintákat, és általában jól dolgozó kollégák. A viszonylag szerény szám sokatmondó: a vizsgálatokban szereplő munkavállalók túlnyomó többsége azt mondja, hogy valamilyen módon rosszul viselkedik.
Munkamániás lehetsz? Ez a teszt segít eldönteni
Mi állhat a háttérben?
Az emberek általában azért szegik meg a szabályokat valamilyen módon, mert úgy érzik, igazságtalanság érte őket. Például ha egy beosztott szerint visszaélt a hatalmával a főnöke, akkor nagyobb eséllyel viselkedik profi deviánsként, vagy ha a kollégák kiközösítik, akkor valószínűleg a stagnáló kategóriába kerül. De az is lehet, hogy valaki a személyisége miatt eleve hajlamosabb az ilyen viselkedésre. A kedvesség, a megegyezésre való törekvés a kevésbé nyílt devianciákkal, például a stagnáló és a visszafogott viselkedéssel hozható összefüggésbe.
A deviáns viselkedés hatással van a teljesítményre és viszont. A tanulmány szerint a kissé deviánsok általában jól dolgoznak, támogatják a kollégáikat és elégedettek a munkájukkal, míg a profi deviánsok általában rosszul teljesítenek, és nem viselkednek együttműködően a társaikkal. Egyes esetekben a deviáns viselkedés hatása összetett lehet. Például a stagnáló vagy a visszafogottan dolgozók gyakran hangsúlyozzák, hogy fel akarnak mondani, és ezért kevesebb energiával dolgoznak. Ezt viszont nem látványosan teszik, és csendben ássák alá a munkahely lehetőségeit.
A lusta bunkók ellentmondásosan viselkednek: a feladataik egy részébe alig tesznek energiát, és ronda módon viselkednek a kollégáikkal, miközben más területen kiemelkedő a teljesítményük, és készek segíteni másoknak. Ezért a vezetők gyakran szürke zónában kénytelenek navigálni: milyen kompromisszumok elfogadhatók, hol van a határ az észszerű önkifejezés és a nyílt szabályszegés között?
A tanulmány szerint a többség csak kisebb szabályszegéseket követ el, mint például az extra hosszú szünetek vagy álmodozások, nem pedig olyan súlyosakat, mint a lopás. Nem arról van szó, hogy elkövetnek ezt vagy azt, hanem összetett viselkedésmintákat mutatnak, amelyeket befolyásolják a személyiségjegyeik és az adott helyzet körülményei. Odafigyelés nélkül viszont ezek a kisebb kihágások (amelyek a kiégés vagy a rossz hangulat következményei) sokáig észrevétlenek maradnak, és végül nagyobb problémákhoz vezethetnek.
Ez is érdekelhet
A kisebb-nagyobb szabályszegéseknek számos oka lehet. Azok, akik elkezdenek kevesebb energiát tenni a munkájukba, lehet, hogy titokban egészségügyi gondokkal küzdenek, vagy egyre kevésbé érzik magukat elkötelezettnek. Fontos viszont megérteni a háttérben húzódó okokat, mert ez segíthet nyíltan beszélni a problémákról.
Legjobban: