Nagyvilág

Hogy ki volt a valaha volt legfiatalabb olimpikon, az vagy örökre titok marad, vagy nem lehet eldönteni egy különös eset folytán. Lássuk, hogy kiket ismerünk, és kit nem.

Tudta, hogy fél óra kajakozással két pohár vörösbor kalóriamennyiségét dolgozhatjuk le? Illetve egy dupla sajtburger elégetéséhez 30 perc bokszedzés szükséges? Íme néhány olimpiai szám, amivel égethetjük a kalóriákat!

Gyógyíthatatlan Crohn-betegségben szenved az az amerikai úszónő, akivel 100 méter háton a legnagyobb csatáját vívta Hosszú Katinka.

Ahhoz, hogy az olimpikonok egy adott versenyszámban a világ legjobbjai lehessenek, nem csak fizikailag, de mentálisan is fel kell készülniük. Sokszor évtizedek munkája úszhat ugyanis el egyetlen másodperc alatt.

Csak fiatalok képesek jól teljesíteni az olimpiai versenyeken, vagy az idősebbeknek is vannak esélyeik? Úgy tűnik, hogy vannak versenyszámok, amelyekben a kor kevésbé számít, s a versenyző az évek múlásával csak megérik, mint a jó bor.

Lehet-e bárkiből olimpikon? Ha azt nézzük, hogy közönséges származású emberek is világraszóló eredményeket értek el az ötkarikás játékokon, akkor igen. Különben meg nehezen. Nézzük, hogy miért!

Léteznek született sprinterek vagy súlyemelők, a labdarúgás és a kézilabda esetében azonban kevésbé hangsúlyosak a velünk született adottságok. Genetikai állományunk jelentősen meghatározza a tehetségünket, de csak bizonyos mozgásformák esetén.

Szuperbaktériumok, szennyezett víz és a zikavírus - többek között ezen egészségügyi kockázatokat említik leggyakrabban a riói olimpia kapcsán. Mennyire veszélyes a sportesemény a kilátogató turisták és olimpikonok számára?

Brazíliában, a nyári olimpiai játékok helyszínére utazók kizárólag palackozott vizet vagy jól zárt műanyag dobozban kapható pasztőrözött gyümölcslevet fogyasszanak - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztály vezetője csütörtökin az m1 aktuális csatornán.

A Rio de Janeiróban zajló olimpiai játékok egyik legnagyobb kérdése, hogy a meglehetősen szennyezett nyíltvízi számok során vajon a versenyzőknek nem kell-e tartaniuk súlyos fertőzésekről. A vízminőség ugyanis - ahogy erről korábban beszámoltunk - tragikus. Különösen a mikroorganizmusok jelentenek potenciális veszélyt. De mifélék?

Rengeteg kókler dolgozik sportpszichológusként Magyarországon - mondta Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője az InfoRádióban. Jelenleg 70, az intézményben végzett sportpszichológus van Magyarországon. Ennél sokkal többen folynak bele a sportolók életébe.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdai döntése alapján a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball lesz ott új belépőként a 2020-as tokiói nyári játékokon. De hogyan juthat be egy-egy sportág az amúgy is zsúfolt olimpiai versenyprogramba?

Az egyik legabszurdabb hír a riói olimpiai játékokkal kapcsolatban, hogy a szervezők azt javasolják a nyílt vízi versenyszámok résztvevőinek, vigyázzanak, hogy lehetőleg ne kerüljön víz a szájukba.

A világméretű sportrendezvények színpadán a hősiességnek, a kitartásnak, a koncentrációnak lehet tanúja a közönség. De a kulisszák mögött egyre gyakrabban libben fel a fátyol a nem megengedett eszközökről, a leggyakrabban a tiltott teljesítményfokozó szerek használatáról, azaz a doppingról. Az utóbbi idők egyik legnagyobb botránya a meldonium nevű gyógyszerhez kapcsolódik.

A dopping kifejezéssel a lóversenypályákon ismerkedhetett meg a hazai közönség, majd a teljesítményfokozó szerek gyorsan elterjedtek a sportolók körében is. Kezdetben konyakot, tojásfehérjét és egy patkányméregnek is használt anyagot használtak serkentőként.

Olimpia