A testhőmérsékletünknél jelentősen melegebb folyadék, gőz, gáz vagy láng a testfelületünkkel érintkezve égési sérüléseket okozhat. A sérülések lehetnek enyhék, de akár életveszélyesek is, attól függően, hogy testünk melyik részén szenvedtük el az égést, mennyi ideig voltunk kitéve neki, a sérülés mekkora kiterjedésű, és persze az is számít, hogy az égést okozó anyagnak milyen magas volt a hőmérséklete. Az égési sérüléseket három csoportra szoktuk osztani.
Az elsőfokú égés a bőr felületi rétegét, az epidermiszt érinti. Az égés hatására bőrünk kipirul, szárazzá és fájdalmassá válik, és égő érzés jelentkezik. A leggyakoribb elsőfokú égésnek a napfény és a szolárium által okozott égési sérülések számítanak.
A másodfokú égés az epidermisz minden rétegét és az irha több rétegét is károsítani tudja. Ebben az esetben bőrünk piros és fájdalmas lesz, hólyagok alakulnak ki rajta, hámlani kezd, valamint folyékony genny képződik.
A harmadfokú égés a mélyebb szöveteket is roncsolja, ilyenkor a bőr színe is megváltozik: lehet fehér, barna, sárga, de akár fekete is. Ez a típusú égés károsítja az idegvégződéseket is, ami miatt az érzékelésünk megszűnik az adott területen. Mivel életveszélyes állapotról van szó, harmadfokú égési sérüléssel azonnal orvoshoz kell fordulni.
Amikor forró folyadék okozza a bajt
Ha pontosak akarunk lenni, égésnek a száraz hő okozta bőrsérüléseket szoktuk nevezni, míg a nedves hő által okozottakat hívjuk forrázásnak. Bár a forró folyadékok általában a bőr felső rétegeit károsítják, a forrázás is tud mély égési sérülést okozni: a forró víz másodfokú, a nagyobb sűrűségű folyadékok, például a különféle levesek vagy a szószok, harmadfokú égést is okozhatnak. Azt, hogy a forrázás orvosi ellátást igényel-e vagy sem, két tényező dönti el: hogy melyik testrészt érte a forró folyadék, valamint a sérülés nagysága, kiterjedése.
Leforráztam magam, mit tegyek?
Ha megtörtént a baj, fontos, hogy ne essünk kétségbe – helyette próbáljuk meg minél higgadtabban és szakszerűbben követni az alábbi utasításokat. Azonnal távolítsunk el minden ruházatot és ékszert az érintett területről. Ám ha azt látjuk, hogy a ruha beleragadt, beleolvadt a sebbe, akkor semmiképpen ne rángassuk vagy tépjük le róla, mert azzal csak tovább rontjuk a helyzetet. A beleragadt ruházat eltávolítása ilyenkor már az orvosok dolga lesz.
Az érintett területet minél előbb hűtsük le. Ehhez a sérült részt tartsuk hideg, folyó víz alatt legalább 20 percig. Fontos, hogy a hűtéshez sose használjunk jeget! Az égett területet megpróbálhatjuk megvédeni nedves kötéssel is, de nem szabad szorosan bekötni, mert az is káros lehet, például elzárhatja a vérkeringést.
Ha a forrázás nagy területet érint és/vagy nem csillapítható fájdalommal jár együtt, minél előbb hívjunk mentőt. Ugyanígy az arc, a kéz- és lábfej, az ujjak és a nemi szervek sérülései is mihamarabbi szakellátást igényelnek. Fontos továbbá, hogy ne fogjuk meg a forrázott területet, ne nyúljunk a sebbe, és az esetlegesen keletkezett hólyagokat se próbáljuk meg kipukkasztani. A forrázott, hólyagos vagy hámfosztott területre ne kenjünk semmit – se krémet, se vajat, se zsírt, se tejfölt, tényleg semmit.
És hogy mi történik, ha orvoshoz kell fordulunk? Az orvos valószínűleg antibiotikumot fog felírni a baktériumok okozta fertőzések ellen, valamint kórházba utal, amennyiben speciális kezelésre van szükség.
