Frontátvonulások

Általánosan elfogadott nézet, hogy az időjárás hatással van az emberek egészségére és közérzetére. Azonban a tudósok a mai napig eltérő véleményt alkotnak ennek pontos mechanizmusáról.

Bizonyított tény, hogy az időjárás befolyásolja az adott időszakban meginduló szülések számát, az influenzajárványok kitörését, a légzőszervi megbetegedések - elsősorban az asztmás rohamok, a tüdőgyulladás és a hörghurut - gyakoribb megjelenését, és kapcsolatba hozható vele a pollen- és a légszennyező anyagok koncentrációjának változása, de a férfiaknál kihat a hímivarsejtek számára is. Nem hagyja változatlanul kedélyállapotunkat, hangulatunkat, viselkedésünket.

A hőmérsékletet mint az időjárás egyik lényeges meghatározó elemét külön is vizsgálták a kutatók. A nagyon meleg, illetve a különösen hideg időjárás egyértelműen növeli a halálozások számát.

Azt már 1963-ban publikálták, hogy az olyan betegségek, mint a hörghurut, a fekélybetegség, a zöld hályog, a golyva, az ekcéma és az övsömör megjelenése összefüggést mutat a hőmérséklet évszakok szerinti ingadozásával.

1980-ban írták le azt az orvosi szakirodalomban, hogy a szívinfarktus következtében kialakuló szívelégtelenség és a hirtelen jelentkező agyi keringési zavarok kapcsolatba hozhatók a környező napok átlaghőmérsékletével. Minél magasabb az átlaghőmérséklet, annál súlyosabb szövődmények várhatók ezekben a kórképekben, mivel a szervezet a magas külső hőmérséklet miatt úgy próbál meg hőt leadni, hogy a bőrben fokozza a vérkeringést. Ez - bonyolult szabályozó mechanizmusokon keresztül - végül is az életfontosságú szervek területén a vérnyomás emelkedéséhez vezet, ami itt további szervi károsodásokat okozhat.

Fokozottan érvényesül ez a helyzet az idősebbeknél, mert a szervezetük élettani válaszai már nem olyan rugalmasak, kifinomultak és pontosak, mint a fiatalok esetén.

A hideg idő is sajátos keringési változásokat hoz létre a szervezetben, bár a statisztikák és a megfigyelések szerint korántsem olyan súlyosak a kialakuló problémák, mint a nagy melegben.

A levegő páratartalma is lényeges hatással van közérzetünkre. A magas páratartalom gátolja a szervezet párologtatását és ezzel együtt a hőleadást. Ez - a fentiek ismeretében - jelentősen képes befolyásolni az emberi vérkeringést, vérnyomást.

Alacsony páratartalom és hideg levegő esetén más jellegű problémákra kell számítani. Az orrüreg felmelegíti és párásítja, valamint a szennyeződésektől és kórokozóktól megtisztítja a beszívott levegőt. Szélsőséges esetben azonban hamar kiszárad az egyébként mindig nedves orrnyálkahártya, ami elősegíti, hogy a felső légutakban megtelepedjenek a baktériumok, vírusok, és azok gyulladását idézzék elő.

Az időjárási frontátvonulások nemkülönben ismert módon avatkoznak be mindennapi életünkbe, mégpedig igen rövid idő alatt. A hőmérsékletben, páratartalomban, légnyomásban bekövetkező gyors változások bizonyítottan számos élettani változást idéznek elő a szervezetben. A legtöbb ember érzékeny a frontok valamelyikére vagy akár mindkettőre.

A melegfront esetén a tünetek már a front átvonulása előtt 1-2 órával jelentkezhetnek. Fokozott ingerlékenység, fáradtság, az összpontosító képesség csökkenése, depresszióra való hajlam, szapora légzés, emelkedett pulzusszám, vérnyomás-emelkedés, vércukorszint-emelkedés, megnövekedett trombózishajlam jellemzi többek között.

Ezzel szemben a hidegfront esetén a tünetek a front átvonulása után jelentkeznek. Ezek közé tartozik a reakcióidő megnyúlása, az álmosságérzet, a szédülés, fejfájás, fokozott görcshajlam - elsősorban a gyomor-, epe- és vesebetegek esetén -, a vérnyomás és a pulzusszám csökkenése, az allergiás reakciók, asztmás rohamok gyakoribbá válása, az ízületi fájdalmak fokozódása.

Amennyiben tudjuk magunkról, hogy frontérzékenyek vagyunk, úgy felkészülhetünk az előre látható kellemetlenségekre.

A hipertóniások a pontos gyógyszerszedéssel, a gyomor- és epebetegek a diéta betartásával, a cukorbetegek az elfogyasztott szénhidrát mennyiségének korrigálásával vehetik elejét a panaszok kialakulásának. A kéznél tartott fájdalomcsillapító az ízületi vagy fejfájással küszködőknek nyújthat időben enyhülést. A közlekedésben részt vevő frontérzékeny embereknek pedig különösen vigyázniuk kell ilyenkor, mert a fáradtság vagy a reakcióidő megnyúlása fokozza a balesetveszélyt. X.évf./3.szám

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: +1 °C

Borult, párás, egyes részeken ködös idő várható. Helyenként szitálás, néhol ónos szitálás is előfordulhat. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4 fok között alakul. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!