A legtöbb esetben valamilyen fizikai elváltozásról van szó, például a petevezető károsodásáról, endometriózisról, esetleg kismedencei összenövésekről – ezekkel a nőgyógyász foglalkozik. Amennyiben azonban hormonális okok állnak a meddőség hátterében, endokrinológus folytatja a kezelést, amelyről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Testi elváltozások a női meddőség hátterében
Nagyon gyakori, hogy a női meddőség mögött a belső nemi szervek elváltozása áll, amelynek következtében mechanikai akadályok nehezítik meg a teherbeesés bizonyos folyamatait, így a tényleges megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A hüvely, a méh és a petevezetők területén többféle veleszületett és szerzett rendellenesség is előfordulhat, legyen szó akár nem megfelelő kifejlődésről, akár alaki deformitásról. Ezek jelentős többsége kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással általában hatékonyan kezelhető. Ide sorolható a többi között:
- a petevezető-károsodás vagy -elzáródás;
- az endometriózis;
- a méhfalon található fibroidok;
- a kismedencei összenövések.
Az ilyen jellegű problémákat nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli, általában sebészi közreműködéssel.
Hormonális elváltozások a női meddőség hátterében
Rengeteg esetben előfordul, hogy a női meddőséget nem testi elváltozás okozza, hiszen nőgyógyászati tekintetben minden rendben van, mégsem érkezik a gyermekáldás. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a háttérben gyakran hormonális eredetű panaszok állnak. Az alábbiak a leggyakoribb hormonális okok a meddőség mögött.
Peteérési rendellenesség, elmaradó peteérés
Sok esetben húzódik meg a meddőség mögött peteérési rendellenesség, ugyanis a hormonális rendszer csekély mértékű problémája is képes negatív hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra. Ha a ciklus bármelyik periódusa akadozni kezd, akkor könnyen lehet, hogy a pete nem érik be. Gondot jelenthet például a cukorbetegség, valamint annak előszobája, az inzulinrezisztencia, amelyek egyaránt jelentősen befolyásolják a petefészek működését. A stressz, a nem megfelelő életmód, a sérülések, a túlzásba vitt fizikai aktivitás, az éhezés és daganatos megbetegedések is gátolhatják a peteérést, ahogyan számos más ok.
Túlzott prolaktintermelés
Amennyiben a szervezetben megnövekszik a prolaktin hormon mennyisége, az szintén gondot okozhat a gyermekvállalásban. Ez a hormon a többi között képes arra, hogy beindítsa és növelje az anyatej termelődésének mértékét. A prolaktin szintje több okból is megemelkedhet a szervezeten belül. Néhány esetben daganatos elváltozások állnak a háttérben, de bizonyos gyógyszerek is képesek akár tartósan befolyásolni ezt az értéket. A túltermelődés általában határozott tüneteket produkál, így például, ha egy nőnél sem terhesség, sem szoptatás nem áll fenn, mégis beindul a tejtermelés, akkor az minden esetben magas prolaktinszintet jelez a szervezeten belül, amely akadályozza a teherbeesést.
PCOS
A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma egy összetett kórkép, amelynél gyakran megfigyelhető az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása, amely negatív hatást gyakorol az ovulációra. Az elváltozás hatására a petefészek belső felületén több kis ciszta keletkezik, melyek befolyásolják a peteérést, így ha a kísérőjelenségek nem is tűnnek fel, valójában peteérés ilyen esetekben már nem történik, vagyis a megtermékenyítés egyik fontos összetevője kiesik a sorból. A peteérési problémák mellett a szindróma rendszerint negatív hatást gyakorol a cukoranyagcserére is, miközben egy ördögi körbe kerülve a betegek gyakran túlsúlyosak, a hormonális változások miatt pedig erős szőrzet jelenik meg rajtuk. A PCOS kezelhető betegség, általában hormonkezeléssel és életmódváltással, ritkán sebészeti beavatkozással a tünetek jelentősen csökkenthetők, akár megszüntethetők.
Korai menopauza
Vannak olyan nők, akik sokszor ismeretlen okokból kifolyólag, de korai menopauzától szenvednek. A betegség lényege, hogy az érintett 40 éves kora előtt beleesik a változókorba, azaz lassan elmarad, megszűnik a menstruáció, valamint a peteérés is. Sok esetben nem derül fény arra, hogy a korai menopauza hátterében milyen okok állnak, de az immunbetegségek, a sugár- és kemoterápia, valamint a dohányzás határozottan ide sorolhatók. A kezelés nagyon összetett lehet, a nőgyógyásszal együttműködve történik, de az állapot nem minden esetben orvosolható.
Pajzsmirigybetegség
A pajzsmirigy betegsége szintén rossz hatást gyakorol a nők termékenységére. Mind az alulműködés, mind a túlműködés képes arra, hogy teljesen felborítsa a komplett menstruációs ciklust, összezavarja a hormonrendszert, végső soron pedig meddőséget alakítson ki.
Gondos kivizsgálás szükséges
"A meddőség hátterének kivizsgálása sokszor hosszadalmas, többféle diagnosztikai és képalkotó vizsgálatot magában foglaló folyamat. Éppen ezért van nagy jelentősége már a kikérdezésnek is, hiszen tudnunk kell, állhat-e esetleg a probléma mögött valamilyen gyógyszermellékhatás, daganat vagy annak kezelése, Cushing-kór, cukorbetegség, vesebetegség, jelentős stressz vagy más pszichés tényező, esetleg akár egy olyan – látszólag nem kapcsolódó – ok, mint például a cöliákia, vagy közkeletű nevén a lisztérzékenység" – ismertette dr. Mutnéfalvy Zoltán. Hozzátette, amennyiben kiderül, hogy hormonális oka van a teherbeesés elmaradásának, ma már számos lehetőség van a helyzet megváltoztatására, a gyógyszeres kezelésektől a sebészeti megoldásokon keresztül az életmódorvoslásig és akár a mesterséges megtermékenyítésig.
