Hogyan kezelje az orvos az idős beteget

Az idősebb betegek és szakorvosaik közötti kommunikáció rengeteg nehézségbe ütközhet. Érdemes tisztában lenni a sikeres kommunikáció feltételeivel - mindkét fél részéről.

Kommunikáció a beteg szempontjából

Igen változatosak a tényezők, amelyek az idős páciensek részéről valamilyen módon korlátozhatják az orvos-beteg közti kommunikációt: adódhatnak akár az idősebbek vallási és kulturális hátteréből, valamint eltérő szóhasználatából is. De a korkülönbségből és a gondolkodásmódból adódó eltéréseken túl vannak az információátadást közvetlenül gátló elemek is, mint például az érzékszervi hiányosságok és a feledékenység.

Megint más típusú korlátozó tényező a szituációs szorongás, amely a vizsgálati helyzetből adódik: a beteg tudatában van szellemi és fizikai képességeinek hanyatlásával, ezeket azonban szégyelli, titkolja. És bár a kor előrehaladtával ezek szinte kötelező velejárói az idős kornak, a beteg mégis csak azt meséli el, amit nem tart fájdalmasnak vagy kínosnak a tünetei közül. Az idős férfi betegek például nem szeretnének "gyengének"mutatkozni és túl sokat panaszkodni. Ilyen esetekben válhat szükségessé a hetero-anamnézis, vagyis a családtagoktól, hozzátartozóktól nyerhető információk. Ezek sok esetben megbízhatóbbak lehetnek, mint a páciens saját szavaival leírt kórtörténet, krónikus állapotú betegeknél pedig ez lehet a legmeghatározóbb információforrás.

A doktor ne kezelje kisgyermekként az idős pácienst
Az orvos ne kezelje kisgyermekként az idős pácienst

Kommunikáció az orvos részéről 

Az orvos-beteg kommunikáció sikerességében az előbb említett tényezőkön kívül hatalmas szerepet játszik az orvos egyéni viszonyulása pácienséhez. Az orvos hozzáállása leginkább az életkorától, személyes tapasztalataitól és a korábban látott mintáktól függ.

A 20. század hatvanas éviben egy negatív sztereotip modell uralta az orvosok gondolkodását: úgy gondolták, hogy az idős betegek kezelése időigényes, beszédjük követhetetlen, terápiájuk pedig "nem jó befektetés". Nagyjából egy évtized múlva jelent meg az "age-izmus" gondolata, amely szerint az idős betegekhez úgy viszonyultak, mint a kisgyermekekhez, akik már nem teljes értékű tagjai a társadalomnak. Ez a szemléletmód is negatívan és távolságtartóan viszonyul a kezeléshez.

Egy jól működő egészségügy elengedhetetlen része a megfelelő orvos-beteg kapcsolat. A betegnek éreznie kell, hogy a lehető legmagasabb szintű ellátás mellett odafigyelést és megértés is kap orvosától, az orvos pedig a saját potenciális kiégése ellen tehet sokat azzal, hogy nagy hangsúlyt fektet arra, mit és hogyan beszél a beteggel és a hozzátartozóval. A hatékony betegellátás érdekében mindkét szempontnak teljesülnie kellene, a hazai gyakorlat azonban hagy még némi kívánnivalót maga után. Részletek!

Bár van még hova fejlődni, a közvélemény szemében az idősek iránti tisztelet, élettapasztalatuk és áldozatkészségük elismerése jelentősen nőtt a hatvanas, hetvenes évekhez képest. Fontos, hogy az orvosok felismerjék, hogy az idősek más problémákkal küzdenek és másképpen fogalmazzák meg ezeket a panaszokat, mint a társadalom fiatalabb tagjai. Éppen ezért a fiatalabb kezelőorvosok számára különösen lényeges, hogy megfelelő empátiával és türelemmel hallgassák végig az ilyen betegeket. Kezelésük sokszor kihívást jelenthet, éppen ezért hasznos, ha a gyógyítók igazodnak a számukra szokatlan kommunikációs stílushoz.

Érdemes leszögezni, hogy az idősek elnevezés nem egy homogén csoportot jelent, nem csupán egy "öregségre ítélt társadalmi réteget", amelynek tagjai passzív elszenvedői az idő múlásának. Tenni akarással és aktív részvétellel pozitív eredmények érhetőek el az ő testi és lelki egészségi állapotukban is.

Tanácsok a sikeres kommunikáció elérése érdekében

Az anamnézis felvétele a felnőtt pácienseknél minden életkorban hasonlóan történik, ám az idősebb betegeknél vannak kiemelt jelentőségű pontok. Egyik legfontosabb, hogy az imént említett kommunikációs nehézségek miatt a kórtörténet felvétele hosszadalmasabb lehet, ezért célszerű több találkozásra is lehetőséget teremteni.


Fontos, hogy a doktor ne kezelje kisgyermekként az idős pácienst, hiszen az öregkornak nem kötelező velejárója a szellemi leépülés. Orvosként célszerű konkrétan és érthetően fogalmazni, valamint megfelelő tempóban beszélni. Végezetül pedig fontos, hogy a szakember lehetőséget biztosítson a visszakérdezésre, hogy a beteg elmondhassa esetleges kételyeit. Viszont nem szabad átesni a ló túloldalára sem: vannak betegek, akik alig igénylik ezeket az apró figyelmességeket, ők akár kellemetlenül is érezhetik magukat ilyen helyzetben.

Tanulságként elmondható, hogy az idősebb páciens és orvosa közti sikeres kommunikáció kulcsa és egyben feltétele is a sikeres diagnózisnak és terápiának. Ez a sikeresség azonban kizárólag a két fél hatékony együttműködésével érhető el, melynek alapja az empátia és a figyelmesség.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső