A magyar egészségügy ezért nem működik

Az általános világtrenddel, azaz az egészségügyi költségek robbanásszerű növekedésével ellentétben Magyarországon a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt. Az összkiadás növekedését ugyanis "felfalta" a bérek felzárkóztatása.

Meghökkentő számok az egészségügyből

A költségvetés részletes adataira hivatkozva a Napi.hu arról számolt be, hogy az egészségügyi kiadások alakulását rendszerint az Egészségbiztosítási alap (E alap) gyógyító-megelőző kasszájával szokták jellemezni, és elméletben akár megnyugtató is lehetne, ha itt növekvő számot találunk. Mint ahogy a központi kommunikációban ez a sor az általános hivatkozási alap arra, hogy miként nőnek az egészségügyre szánt források.

egészségügy kórházak kórházak adóssága betegellátás betegellátási rendszer kórházi adósságállomány egészségügyi béremelés
A hazai egészségügy működtetése hamarosan válaszúthoz érkezik

Ötvenszázalékos béremelést ígérnek az egészségügynek

Csakhogy az E alapból, illetve a gyógyító-megelőző ellátásoknál, de még az összevont szakellátás című sornál szereplő összegből sem derül ki, hogy az állami tulajdonban, fenntartásban lévő kórházak és rendelők ténylegesen mennyit költenek, költhetnek a működésükre, konkrétan a gyógyításra felhasznált eszközökre (dologi kiadásokra) és a gyógyításban közreműködők bérére.

Az egészségügyi intézmények két minisztériumhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak. Az egészségügy államosítását követően 2014-ben jelent meg először a költségvetésben az összes egészségügyi intézet, ezért ettől az időszaktól összehasonlíthatóak az adatok.

Erről, vagyis az egészségügy költségeinek belső struktúrájáról, a ráfordítások megoszlásáról jelenleg csak egy nyilvános adatforrás van, a költségvetés részletes adata, amely minisztériumi megoszlásban tartalmazza a ráfordításokat, kifizetéseket.

A ki nem fizetett tételek nem szerepelnek

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, mely alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások - látszólag - jelentősen ingadoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a költségvetés pénzforgalmi jellegű, azaz a ki nem fizetett tételek nem szerepelnek a költségvetésben. Bár a kórházi adósságok egy része valószínűleg beruházáshoz is kapcsolódhat, a kórházi adósságállománnyal korrigált dologi kiadások összege jobban korrelál a valósághoz.


Ha pedig ezeket a számításokat elvégezzük, akkor meglepő dolgot látunk: hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést - írják.

Válaszút elé érkeztünk

Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC-papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelenti, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.

A lap szerint minden jel szerint a következő ciklusban a magyarországi egészségügy működtetése válaszúthoz érkezik. Hogy ez mit jelent pontosan, innen kiderül.

Nagy Egészségteszt
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső