Többféle típusa létezik
A vénáknak - azaz a visszereknek - elengedhetetlen szerepük van abban, hogy szöveteink megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz jussanak. Míg a szív felől a verőerek szállítják az oxigénben gazdag vért, addig a széndioxiddal dús vér elszállítását már a visszerek biztosítják. Kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a visszaáramlást megakadályozó vénabillentyűk valamiért nem működnek megfelelően, így a véráramlás lelassul, és megreked a visszerekben. A pangó vér hatására a vénák kitágulnak, kanyargóssá válnak, az érfalak pedig megvastagodnak.
A visszértágulatnak többféle típusa létezik. A seprűvénák 1 milliméternél vékonyabb, piros, lila vagy sötétkék színű kis értágulatok, amelyek a bőr felső rétegében fordulnak elő, és csak kozmetikai problémát okoznak. A pókháló visszerek általában rózsaszínűek vagy lilák, elszórtan vagy csoportosan helyezkednek el, míg a retikuláris vénatágulatok már 2-4 milliméter vastagságot is elérő, egyenes lefutású, kékes képet mutatnak. A ceruzavastag, kacskaringós, kidudorodó értágulatokkal járó főtörzsi visszeresség viszont már fájdalmas fizikai tüneteket is okoz.
Tünetek
A visszerek tipikusan a vádli táján, de akár az egész lábszáron elgyengülhetnek, kitágulhatnak. A probléma jelenlétére éjszakai izomgörcs, nappali nehézláb-érzés, bizsergés, zsibbadás, viszketés, feszülés, égő fájdalom hívhatja fel a figyelmet, ami feldagadással, vizesedéssel is együtt járhat. A tünetek jellemzően fokozódnak tartós állás vagy ülést követően. Fontos már az első jeleknél odafigyelni rájuk, hiszen a megduzzadt erek kezelés nélkül olyan további súlyos szövődmények kialakulását okozhatják, mint például a lábszárfekély, a krónikus vénás elégtelenség vagy akár a trombózis .
Hajlamosító tényezők
A visszeres tünetek bizonyos tényezők hatására akár már fiatal korban megjelenhetnek. Ilyen például az örökletes kötőszöveti gyengeség, a lábak túlzott terhelése, a tartósan sok üléssel vagy állással járó munkakörök, de fokozhatja a visszaér kialakulását a gyakori szaunázás, gőzfürdőzés, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a terhesség, a dohányzás, bizonyos táplálkozási szokások, hormonváltozások, valamint a szoros ruhák és a szűk - pláne magas sarkú - lábbelik rendszeres viselése is.
A könnyű lábak visszaszerezhetőek
Ahhoz, hogy a nehézláb-érzéstől és a kellemetlen tünetektől megszabaduljunk, érdemes elkerülni a hajlamosító tényezőket. Mérsékeljük az erős fűszerek, és a túlzott koffein fogyasztását, valamint minden üléssel vagy állással töltött órában iktassunk be egy kis könnyed mozgást. A napközbeni tornagyakorlatok mellett a szabadidőnkben űzhetünk keringésjavító sportokat - például futást, úszást vagy kiadós gyaloglást - az öltözködés során pedig részesítsük előnyben a kényelmes ruházatot és cipőket.
Esténként masszírozzuk át és frissítsük fel váltott hideg-meleg fürdővel a lábunkat, majd polcoljuk fel akár alvás közben is. Előrehaladottabb állapotban az életmódváltás mellett érdemes szakorvoshoz fordulni, aki meghatározhatja a szükséges kezelési formákat. Szóba jöhet például a kompressziós, illetve a szkleroterápia, vénás értorna, rádiófrekvenciás visszérkezelés, valamint akár hagyományos vagy lézeres visszérműtét is.
Enyhébb stádiumban a kellemetlen tünetek ellen használhatunk patikában vény nélkül is kapható krémeket, valamint, ha a tünetek enyhítésén túl a problémás vénákat is erősítenénk, érvédő hatású gyógyszereket. Ezek a készítmények hatékonyan gátolják a vénák tágulását és növelik a hajszálerek ellenálló képességét. Javasoltak például az olyan természetes eredetű - narancsfélék héjából származó - mikronizált flavonoid tartalmú tabletták, amelyek hatékonyan képesek enyhíteni a lábfeszülést, az éjszakai lábikragörcsöket, segítségükkel újra könnyű lábakon sétálhatunk.
